27
éve
Meghalt kategória
83
éve
1943 – New Yorkban meghalt Nikola Tesla a váltakozó áram rendszer feltalálója.
Szülőhelye Smiljan, születésekor Magyar Királyság, ma Horvátország. Életében 146 szabadalmat - ebből 112-t az USA-ban - jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. A forgó mágneses mező felhasználásának lehetőségeit és az indukciós motor alapjait Budapesti tartózkodása alatt dolgozta ki. Nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. Tesla saját állításai szerint megoldotta az "üzemanyag nélküli motor" problémáját, de ilyen szerkezet nem maradt fenn. Tesla fegyverterveivel és kísérleteivel hozzák összefüggésbe a máig tisztázatlan 1908. június 30-n Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó körzetében bekövetkezett iszonyatos robbanást, amelynek ereje 10-15 megatonna TNT-vel lehetett egyenértékű.Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket.A Brit Királyi Intézet, a New York-i Tudományos Akadémia, valamint a Szerb Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Több mutatása
37
éve
30
éve
1996 – Meghalt Grósz Károly, aki 1987-88-ban a minisztertanács elnöke, 1988-tól az MSZMP főtitkára volt.
Gödöllőn 65 éves korában halt meg. 1944-ben a Diósgyőri Gépgyárban dolgozott inasként, 1945-ben a miskolci nyomdába került, ahol kitanulta a nyomdászmesterséget. 1945 óta a kommunista párt tagja, 1949-50-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Abaúj vármegyei szervezetének titkára volt. 1950-ben a Petőfi Akadémiára küldték, 1951 és 1954 között hadnagyként, majd főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot. 1954. novemberében kinevezték a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetőjévé, a megyei forradalmi munkás-paraszt bizottság tagja, majd a megyei pártapparátus vezetője lett. 1958-59-ben az "Északmagyarország" című lap felelős szerkesztője volt, 1961-ben a Pártfőiskola hallgatójaként oklevelet szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) agitációs és propagandaosztályának munkatársaként, 1962-től a Magyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkáraként, 1968-tól a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjeként, 1973-tól az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1974-ben az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának, 1979-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság élére került. 1980-ban az MSZMP KB tagjává választották, 1984. decemberétől a Budapesti Bizottságának első titkára lett, 1985-ben az MSZMP Politikai Bizottságába is bekerült. 1987.06.25-én választották a minisztertanács elnökévé, kormányprogramjával bevezette az értéktöbbletadót és a személyi jövedelemadót, a keleti országok között elsőként. Támogatta a piacgazdaságilag orientált reformprogramot., de a "szocialista megújulás" mellett szállt síkra. 1988.05.23-án a visszalépett Kádár János helyét foglalta el az MSZMP főtitkári posztján. Hozzájárult Nagy Imre és társai szerepének átértékeléséhez, a romániai magyarság ügyében tett külpolitikai kísérlete kudarccal végződött. 1988.11.24-én Grósz Károly helyett, mivel a meghirdetetett reformpolitikát egyre inkább fékezte, Németh Miklóst választotta meg miniszterelnöknek a parlament. 1989.10.08-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. A régi MSZMP újjászervezését a konzervatív Grósz Károly és Berecz János tűzte ki célul. 1990-ben lemondott MSZMP KB tagságáról és visszavonult a politikai élettől. Több mutatása
156
éve
1870 – Meghalt Kliegl József nyomdász, a nyomdai szedőgép feltalálója, festő, feltaláló.
1835 körül találta fel a nyomdai szedőgépet, amely nagyjából megegyezik a ma is használatos szedőgépekével. A szedés mechanikusan történt, a billentyűvel leütött betűket a gép egymás mellé helyezte. A gépnek különleges osztóberendezése volt, amely a már kiszedett betűket a nyomás után visszarakta helyükre. Anyagi nehézségek miatt azonban csak részleteiben készülhetett el, de az is elveszett, csupán Kliegl egy részletrajza maradt fenn. Az alapötlet nyomán viszont világszerte megindult a nyomdai szedőgépek tökéletestése. Kliegl találmányai közül még érdemes megemlíteni egysínű vasútját, sínlerakó mozdonyát és hangjegyírógépét. A zongoráraszerelt gép egy óraművel forgatott hengerre felrajzolta azt a hangjegyet, amelyet a zongora billentyűjén leütöttek. A hangjegyírógéppel Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is tartottak bemutatót. Több mutatása
90
éve
1936 – Meghalt Lambrecht Kálmán etnográfus, ornitológus, paleontológus.
Az őslénytan és az ősmadártan modern biológiájának egyik világszerte elismert magyarországi kutatója.
89
éve
1937 – Meghalt Somlyó Zoltán költő, újságíró, műfordító.
Született: Schwartz Zoltán. Verseit áthatotta a bohém anarchizmus és a l'art pour l'art szemlélet. Fordításai között szerepelnek Baudelaire, Hofmannsthal, Maupassant és Rousseau művei.Somlyó György (1920-2006) költő, műfordító apja, Somlyó Bálint (1957-) filozófus, esztéta nagyapja. Több mutatása
81
éve
1945 – Meghalt Pásztor János szobrászművész.
Művészetszemlélete az alföldi iskola festőinek munkásságához kapcsolja alkotásait. 1929-ben megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelonában. Témái főleg női alakok, portrék és síremlékek. Legismertebb munkái: Kazinczy Ferenc emlékműve a Budai Várnegyedben, II. Rákóczi Ferenc lovasszobra, amit a Parlament előtt, a Kossuth téren állították fel 1937-ben és a fehér márványból készült Rudnay Gyula festő mellszobra, melyet 1966-ban állítottak fel a Margit-szigeti Művészsétányon. Több mutatása
73
éve
1953 – Meghalt ifj. Kernstok Károly festő, grafikus és szobrász.
id. Kernstok Károly avantgarde festő fia.
38
éve