46
éve
Meghalt kategória
34
éve
1992 – 85 éves korában meghalt Grace Murray Hopper, informatikus nő, a "bug" névadója.
New Yorkban született. Az amerikai haditengerészet admirálisa, matematikus és oktató, az első informatikusnő, aki a COBOL programnyelv, azaz az első felhasználóbarát szoftver egyik feltalálója. A második világháború után, Hopper a Harvardon állomásozott, ahol az IBM-Harvard Mark 1, az első nagyszabású számítógépes rendszer fejlesztésén dolgozott. 30 egyetemen kapott tiszteletbeli diplomát.1945-ben egy számítógép leállását követően találta meg az első komputer "bug"-ot. A Harvard Egyetem egyik számítógépében felfedezett egy a relék által agyoncsapott bogarat. Az eseményt rögzítette az üzemeltetési naplóba és beragasztotta a rovart. Ez az első bug - még mindig múzeumban őrzik. Azóta nevezik a hibaelhárítást "debugging"-nak, azaz bogártalanításnak.Valószínűleg ez a molylepke volt az első "igazi bogár", amit Grace Murray Hopper 1947-ben, a meghibásodott Mark II. tipusú számítógépben talált, de a "bug" kifejezés megalkotását gyakran tévesen tulajdonítják neki.A kifejezés használata a megmagyarázhatatlan hibákra már évtizedekkel a számítógépek megjelenése előtt szerepelt a mérnöki zsargonban, és mechanikai hibát jelentett.Thomas Edison például, már 1878. november 13-án, egy Puskás Tivadarhoz írt levelében a mai értelemben használta a kifejezést. Grace Hoppernek annyi szerepe volt, hogy hozzájárult a "bug", "debugging" kifejezések elterjedéséhez. Több mutatása
31
éve
1995 – Princetonban meghalt Wigner Jenő, magyar származású, Nobel-díjas fizikus, vegyészmérnök.
A Budapesti Műegyetemen kezdte vegyészmérnöki tanulmányait Wigner Jenő, majd a berlini Technische Hochschulén folytatta, doktorátust is itt szerzett 1925-ben. Ezt követően rövid ideig Budapesten dolgozott bőrgyári vegyészmérnökként, illetve 1928 és 1930 között a berlini műegyetemen tanított. 1930-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol a princetoni egyetemre került. Wignernek meghatározó szerepe volt az atombomba kifejlesztésében. Szilárd Leóval és Teller Edével együtt ő győzte meg Albert Einsteint és rajta keresztül az amerikai elnököt az atombomba-kutatások fontosságáról. A háború idején Fermivel dolgozott együtt az első láncreakció megvalósításán, és a kvantummechanika területén is fontos kísérleteket végzett. Az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztésért 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat, megosztva Maria Goeppert-Mayerrel és J.H.D. Jensennel. A Magyar Tudományos Akadémia 1988-ban választotta tiszteletbeli tagjává. 93 éves korában, Princetonban halt meg. Több mutatása
511
éve
278
éve
1748 – Bazelben elhunyt Johann Bernoulli svájci matematikus, fizikus és orvos.
Matematikában a variációszámítás megalapozása, míg a fizikában a gravitációs gyorsulás, a g fűződik nevéhez.
208
éve
140
éve
1886 – Meghalt hontbagonyi Nyáry Albert a márciusi ifjak egyike, történész, levéltáros, aki elsősorban címertannal foglalkozott.
Teljes nevén: Nyáry Albert Eduárd Ferenc. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A középkori Magyarország történetére, művelődési viszonyaira vonatkozó levéltári források felkutatása és közreadása terén végzett tevékenysége mellett címertani munkássága is jelentős. Több mutatása
132
éve
1894 – Meghalt Heinrich Rudolf Hertz német fizikus, az elektromágneses hullámok felfedezője.
Bonn-ban halt meg. 1885-89. között, a karlsruhei műegyetem fizikaprofesszoraként laboratóriumában elektromágneses hullámokat állított elő, s megmérte hullámhosszukat és sebességüket. Kimutatta, hogy rezgésük, visszaverődési, polarizációs, interferenciás törési tulajdonságaik ugyanolyanok, mint a fényé és a hőhullámoké, és csak hullámhosszukban különböznek. Bebizonyította, hogy a fény és a hő elektromágneses sugárzás. 1887-ben felfedezte a fényelektromos hatást, az ultraibolya sugarak által előidézett elektromos kisüléseket. 1889-ben a bonni egyetem fizikaprofesszora lett. 1890-ben jelent meg könyve, A nyugvó testek elektrodinamikájának alapegyenleteiről, valamint A mozgó testek elektrodinamikája. Munkásságával Hertz vetette meg a rádiótechnika fizikai alapjait. Több mutatása
83
éve
54
éve