4
éve
Meghalt kategória
4
éve
2022 – Meghalt Beke László, Széchenyi-, és Munkácsy-díjas művészettörténész, egyetemi tanár.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja, 1988–1995 között a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője, 1995 és 2000 között a Műcsarnok igazgatója volt. Számos hiánypótló írása jelent meg, többek között a A műalkotások elemzése című tankönyv. Több mutatása
3
éve
2023 – 91 éves korában meghalt Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író, aki a madarak védelmével és madarakról szóló ismeretterjesztéssel foglalkozott.
Dolgozott a Fővárosi Állatkertben. Alelnöke volt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. 17 éven át Balogh Istvánnal együtt készített madárhang-felvételekkel színesített kis anyagokat a Magyar Rádió hetente jelentkező Oxigén című műsorába. Több mint 3600 tudományos ismeretterjesztő írás, novella szerzője. Több mutatása
0
éve
1029
éve
175
éve
1851 – Meghalt Mary Shelley angol írónő, Frankenstein megalkotója,
Eredeti nevén: Mary Wollstonecraft Godwin Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége. Apja, William Godwin nagy hatású író-filozófus, anyja, Mary Wollstonecraft pedig az újkori nőjogi mozgalmak elindítója volt Angliában, akinek az "A Vindication of the Rights of Woman" című női egyenjogúságot hirdető írása nagy feltűnést keltett Londonban. Hírneves irodalmi szalon működött otthonukban, ahol minden olyan kérdést megvitattak, ami akkoriban foglalkoztatta az embereket: filozófiai, tudományos és valláserkölcsi problémát egyaránt. Anyja Mary születése után néhány nappal meghalt, apját túlságosan lekötötte saját munkája, így a kislány nevelése a szalon vendégeire: írókra, filozófusokra, költőkre, illetve a könyvekre hárult. A korra jellemző szokványos női sorsok helyett élete inkább romantikus, olykor a kissé romlott erkölcsű regényhősökére emlékeztető volt. Függetlensége és az ismeretlen iránti vágyakozása miatt a valóságos életben őt sem érdekelték a morális korlátok, így szeretett bele 16 évesen a szalonjukban feltűnt ígéretes ifjú költőbe, Percy Bysshe Shelleybe, aki nála csupán 5 évvel volt idősebb, sőt már házas és több gyermek apja. Még azt sem tartotta fontosnak, hogy kapcsolatukat eltitkolják, ami a puritán Angliában nagy botrányt okozott. Mary összeveszett apjával, majd szerelmével Franciaországba utazott, ahol azonban nem tudtak megélni, és egy év múlva visszatértek Londonba. Még abban az évben, 1816-ban megszületett a kisfiuk és később kislányuk is, aki azonban hamar meghalt. Shelley törvényes felesége vízbe fojtotta magát, ezért a férfi börtönbe került, Mary pedig megírta első - és mint utóbb kiderült -, legfőbb művét, a "Frankenstein - avagy modern Prometheus" című regényt. A mű Lord Byron, a kétes erkölcsű arisztokrata, szívtipró és költő svájci villájában született, ahová meghívta Shelleyt és Maryt. Minden romantikus kellék adott volt: vadregényes villa, távol a világ zajától, szerelmes fiatalok. A környékbeliek hamarosan mindenfélét híreszteltek a villában történő dolgokról. A féktelen mulatozások, szeánszok és az akkoriban divatos és elterjedt ópiumszívás mellett egészen biztosan itt történt, hogy megszületett Frankenstein. A villa lakói a német gótikus regények olvasgatásán kívül a kor legújabb tudományos eredményeit is megvitatták, amelyek - például Galvani elektromossággal kapcsolatos kísérletei - sokak szemében a mágia határát súrolták. Ezekből merítette Mary az ihletet, hogy írjanak közösen egy igazi, őket foglalkoztató regényt, amiben romantika, borzadály, végzetes szenvedélyek és az új, titokzatos, ördögi, tudományos felfedezések is szerepelnek. Mary végül egyedül írta meg azt művet, amelyben a tudós erkölcsi felelősségének problémája első ízben fordult elő. Az irodalomkutató többsége szerint ezzel a regénnyel indult el a tudományos-fantasztikus műfaj. 1818-ban adták ki először a könyvet álnéven, Mary a második kiadáshoz előszót is írt: "Valami olyasmit szerettem volna létrehozni, ami az olvasót saját belső lidérceihez kalauzolja el, ami rettegést hoz létre a lelkében. Azt a rettegést, amely arra késztet, hogy elhaló szívvel körülnézzen az üres szobában, és amely megfagyasztja a vért az erekben..." Mary Wollstonecraft Shelley elérte a célját, hiszen regénye már két évszázada fagyasztja a vért az olvasók ereiben. Több mutatása
50
éve
1976 – Meghalt Werner Karl Heisenberg Nobel-díjas német fizikus és filozófus.
Münchenben 74 éves korában halt meg. 1932-ben a mag- és atomfizika területen elért eredményeiért Nobel-díjjal tüntettek ki. A kvantummechanika kutatója volt, 1925-ben jelent meg az "Akinematikus és mechanikus kapcsolatok kvantumelméleti átértelmezéséről" című műve, kidolgozta "a kvantummechanika göttingeni formáját". 1927-ben fogalmazta meg a "Heisenberg-féle határozatlansági reláció"-t, megállapította, hogy a proton mellett a neutron az atommag alapvető része, s hogy ugyanannak az elemi részecskének különféle állapotát alkotja mindkét részecske. Felfedezése filozófiai szempontból is jelentős volt. 1929-ben megadta a ferromágnesesség kvantumelméleti magyarázatát. 1946-ban átvette az újonnan alapított Max Planck Fizikai és Asztrofizikai Intézet vezetését Göttingenben. A mag- és atomfizika területének egyik legkiválóbb kutatója volt, az általa kifejtett világegyenletről, valamint a fizika és a filozófia kérdéseinek összekapcsolásáról vált ismertté. Több mutatása
172
éve
1854 – Meghalt Landerer Lajos nyomdász, aki az 1848-as szabadságharc idején kinyomtatta a Nemzeti dalt.
1848. március 15-étől kezdve együttműködött a forradalmiakkal, az ő nyomdájában nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a 12 pontot és a Nemzeti dalt, megvalósítva ezzel a forradalom egyik legfontosabb vívmányát, a sajtószabadságot. Később az általa berendezett bankjegynyomdában készítették a Kossuth-bankókat. A bankjegynyomda követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, majd a szabadságharc végén Lugoson működött. A világosi fegyverletételt követően bujdosni kényszerült, és visszatérése után sem vehetett részt vállalkozása irányításában. Több mutatása
131
éve
1895 – Meghalt Lázár Jakab erdész, az első erdészeti szakkönyv írója.
Erdészeti kézikönyv volt a címe az első, magyar nyelven megjelent erdészeti szakkönyvnek.
87
éve