27
éve
Meghalt kategória
12
éve
2014 – Meghalt Maximilian Schell, Oscar-díjas osztrák színész, filmrendező, forgatókönyvíró, műfordító.
Ő volt az első német ajkú színész, aki a második világháború után Oscar-díjat kapott.Legismertebb filmjei: Deep Impact, A híd túl messze van, A bíró és a hóhér Több mutatása
6
éve
2020 – Meghalt Andorai Péter, Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze.
Eredeti nevén: Klócza Péter. 1975-től filmezett, legismertebb filmjei: Mephisto, Falfúró, Legényanya Tagja volt a kecskeméti Katona József Színháznak, a Várszínháznak, a József Attila Színháznak, a Radnóti Színháznak és a veszprémi Petőfi Színháznak. Elnyerte 1986-ban a legjobb férfialakítás díját a jétékfilmszemlén, valamint a veszprémi tv-találkozó különdíját és a tv-kritikusok díját. Főbb szerepeiből: János (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Malvolio (Shakespeare: Vízkereszt), Szvidrigajlov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés). Több mutatása
3
éve
2023 – Meghalt Paco Rabanne francia-spanyol divat- és parfümtervező, aki elnyűhetetlen fémruhákat készített.
Teljes nevén: Francisco Rabaneda Cuervo. Filozófiájának alapja volt az úgynevezett "új materializmus", melyet szokták OOO rövidítéssel említeni (Object-Oriented Ontology), vagyis a tárgyak létezésére figyelni, azok iránt vállalni felelősséget. A három összekapcsolódó O gyakran jelent meg Rabanne által tervezett ruhák fémlemezein, mely ruhák nem mennek tönkre. Olyan hírességeknek tervezett ruhákat, mint Françoise Hardy, Lady Gaga, Laetitia Casta, Jane Fonda, Kate Perry, Brigitte Bardot, Emily Ratajkowski. Ő készítette a szürrealista sci-fi film, a Barbarella (rendezte Roger Vadim, 1968, a főszerepben Jane Fonda) ruháit. Több mutatása
2
éve
155
éve
1871 – Meghalt Báró Eötvös József író, költő, akadémikus (A falu jegyzője).
Eötvös Loránd apja. Szépprózai munkásságának kiemelkedő darabjai A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regényei.
106
éve
1920 – Meghalt Szinyei Merse Pál festőművész (Majális).
A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar festészet első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át. Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, színgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). A következő években festett első jelentős művét, lírai Szerelmespárját (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, a Majális vázlataival, mely 1873-ban öltött végleges formát (Magyar Nemzeti Galéria). Az európai festészetben is igen fontos helyet elfoglaló életvidám plein air képe azonban nem érte el a megérdemelt sikert, s alkotója kedvét veszítve abbahagyta a rendszeres munkát. A világkiállítást otthagyva, ismét visszament Jernyére. 1873. október 15-én, Gundelfinger korompai házában feleségül vette szerelmét, Probstner Zsófiát. Házasságukból 5 gyermek született. 1882-ben Bécsbe utazott és ismét nekilátott a komolyabb festéshez. Ekkor készült a Majálisnál kevésbé jelentős, de annak tematikáját idéző Pacsirta c. képe. Ez is kedvezőtlen bírálatot kapott, ami mindinkább kedvét szegte. 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét). Végre az 1896-os kiállításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne. 1897-ben képviselővé választották. 1905-ben nagy sikerű kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ugyanezen évben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, mely tisztségét haláláig megtartotta. 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában, több képével szerepelt külföldi tárlatokon s ott is döntő sikert aratott. 1919 tavaszán betegsége miatt visszavonult Jernyére. Negyven nappal halála után a szűkebb baráti köréhez tartozó művészek és írók megalapították a Szinyei-Merse Társaságot, mely a második világháborúig a magyar művészeti élet befolyásos társasága volt. Több mutatása
66
éve
1960 – Meghalt Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operettmuzsika klasszikusa (Bob herceg).
Az 1902-ben bemutatott nagy sikerű Bob herceg című operettjével megdöntötte az angol és a bécsi operettek uralmát. Főbb szerzeménye még: Lili bárónő; Gül Baba. Több mutatása
30
éve
432
éve