Ma Marcell névnapja van

Meghalt kategória

756 éve

1270 – Szent Lajos, a francia katonák, a gomböntők és szobrászok védőszentjének ünnepe, IX. Lajos király halálának emlékére.

Továbbá a francia monarchia, a harmadrendi ferencesek, a kőfaragók, márványcsiszolók védőszentje is. Tuniszban meghalt IX. Lajos francia király, akinek emlékére ünneplik ezen a napon Szent Lajos ünnepét. Keresztes hadjáratot vezetett Egyiptomba, ahol fogságba esett. Rabságából pénzen szabadult, de folytatta harcát a Szentföldön a hitetlenek ellen, s csak anyja halálhírére tért vissza hazájába 1254-ben. Rendezte az állam és az egyház viszonyát, megalapozta a politikai teokráciát (a legfőbb hatalom az egyházi hatalommal is rendelkező király kezében van). 1270-ben ismét keresztes had élére állt, de Tunisz ostroma közben a pestisben meghalt. A középkori Franciaország szent életű, hős uralkodójának holttestét Párizsban temették el, s mint az egyik legnagyobb francia királyt 1297-ben VIII. Bonifác pápa szentté avatta. Több mutatása

Teljes esemény 0

1270. 08. 25. Meghalt Történelem Ünnep

378 éve

1648 – Kalazanci Szent József ünnepe, a piarista rend alapítója halálának emlékére.

Szent József (José Calasanza, Calasanatius) spanyol származású katolikus pap, a piarista rend alapító tagja halálának emlékére. A Szent József által alapított piarista paptanítók társulatát V. Pál pápa előszőr kongregáció rangra, majd XV. Gergely pápa 1621-ben ünnepélyes fogadalmi papi renddé, szerzetesrendi rangra emelte. José Calasanzát 1748-ban avatták boldoggá, 1767-ben pedig XIII. Kelemen pápa a szentek sorába emelte. José Calasanza 27 évesen lett felszentelt pap, s 9 évvel később Aragóniából Rómába ment, ahol összegyűjtötte az utcán rendetlenkedő gyerekeket, majd iskolát alapított vallásos és gyakorlati életre való nevelésükre "Scholae piae" (kegyes iskolák) néven. Az iskolák népszerűsége rohamosan nőtt, s Itálián kívül más országokban is számos piarista tanodát létesítettek. Több mutatása

Teljes esemény 0

1648. 08. 25. Meghalt Történelem Ünnep

159 éve

1867 – Meghalt Michael Faraday angol kémikus és kísérleti fizikus, az elektromos mező fogalmának megalkotója.

Davy asszisztense volt. 1825-től a Royal Institution igazgatója. Elektromosságtan körében végezte kutatásait, ő teremtette meg a mező fogalomat. Az elektromotor megalkotója, az elektromágneses indukció felfedezője, a róla elnevezett elektrokémiai törvények megalkotója. Minden idők egyik legnagyobb kísérleti fizikusának tartják. Több mutatása

Teljes esemény 0

1867. 08. 25. Meghalt Technika

126 éve

1900 – Meghalt Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus.

1869-ben a Bázeli egyetem klasszika - filológia professzora lett. Az 1870-71-es porosz - francia háborúban önkéntes betegápoló volt. Szembántalmai miatt 1879-ben nyugdíjba ment, ettől kezdve Svájcban és Felső-olaszországban élt. Korábbi neurózisai után 1889-ben Torinóban kitört rajta az elmebaj, a bázeli, majd a jénai klinikán ápolták. Utolsó évtizedét teljes szellemi sötétségben élte le. Az ún. életfilozófia jelentős képviselője volt, tagadta a haladás elméletét, s a "minden dologi örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja. Első jelentős írása, A tragédia eredete 1872-ben jelent meg. Korszerűtlen elmélkedések című művében kifejtette, hogy a kultúra feladata nem a tömegek művelése, hanem a géniusz életrehívása. Ebben a művében vezette be a kulturfiliszter fogalmát is, így jellemezve az átlagember, aki a köznapi lét idilljében érzi jól magát. Aforizmák című könyvében azt nevezte szabad szellemnek, aki másként gondolkodik, mint amire származása és státusza rendelné. Érvelése főleg a kereszténység ellen irányult, lerombolta a valláserkölcs alappilléreit. Nevezetes jelszava: "Isten meghalt" - főleg Wagnernek szólt, aki túllépve a Niebelung germán hőskultuszán, megírta a Parsifal szeretetmítoszát. Nietzsche szemlélete szerint az ember csakmagában találhatja meg az értékeket. Veszélyes tanítása, hogy az emberi lét lényege a hatalom akarása. Így a többre méltó egyre magasabbra fejleszti magát, míg felsőbbrendű ember, "Übermensch" nem lesz. Ez az eszmerendszer minden korábbi értéket tagad, s a nácizmus világnézeti alapja lett. Tanításait írók, filozófusok és művészek százai követték. Több mutatása

Teljes esemény 2

1900. 08. 25. Meghalt Irodalom

14 éve

2012 – Meghalt Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.

Vadászpilóta volt a koreai háborúban, majd 1962-ben, kezdhette meg űrhajóskiképzését. 1969 júliusában az Apollo-program keretében indították az Apollo?11-et, amelynek parancsnoka volt. Edwin Aldrinnal együtt 1969. július 20-án szállt le a Holdra. Korábban részt vett már egy Gemini küldetésen is. Tiszteletére az 1982 PC aszteroidát (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla. Ugyancsak Armstrong űrhajós nevének részletét viseli az egyik olyan ásvány, amelyet az első holdraszállás űrhajósairól neveztek: az armalcolit. Gyakran idézett mondata: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. (That's one small step for a man, one giant leap for mankind.) Több mutatása

Teljes esemény 0

2012. 08. 25. Meghalt Tudomány Technika

86 éve

1940 – Meghalt Pethő Sándor publicista, író, történész, a Magyar Nemzet című lap alapítója.

Pethő közel tíz évig főgimnáziumi történelemtanárként dolgozott, majd azÉlet című folyóiratot szerkesztette,1934-38 között pedig a Magyarság című napilap főszerkesztői székében ült. 1938-ban Hegedűs Gyulával alapítója és főszerkesztője lett a Magyar Nemzet című napilapnak, amely jelentékeny szerepet játszott a hitleri fasizmus és a magyar szélsőjobboldali, nyilas mozgalmak elleni küzdelemben. A lap az ő vezetésével vált a német befolyással szembeforduló polgári orgánummá. Több mutatása

Teljes esemény 0

1940. 08. 25. Meghalt Irodalom Magyar

45 éve

1981 – Meghalt Pekáry István festőművész, grafikus, textiltervező, aki elsősorban a magyar népmeséket és legendákat dolgozta fel.

Stílusa rokon a naiv művészettel, de mind színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, mind kompozíciós megoldásaiban, képszerkesztésében professzionális. A háború előtt három alkalommal szerepeltek képei a Velencei Biennálén. 1933-1962 között számos színházi és operaprodukcióhoz tervezett díszlet- és kosztümterveket Magyarországon és külföldön (Fővárosi Színház; Nemzeti Színház; Schiller Theater, Berlin; Teatro dell’Opera, Róma; Staatsoper, Bécs). Több mutatása

Teljes esemény 0

1981. 08. 25. Meghalt Alkotás Magyar