2
éve
Meghalt kategória
358
éve
1668 – Meghalt Artus Quellinus flamand szobrász, korának vezető barokk művésze.
Quellinus elsősorban Antwerpenben működött, a dóm, a Szent Jakab és a jezsuita templom részére dolgozott. Plasztikái pedig az amszterdami városházát díszítik. (Született 1609.08.30) Több mutatása
227
éve
1799 – Meghalt Simon Louis Du Ry német építész.
Du Ry 1767-ben udvari építőmester volt, majd 1795-ben az építészeti akadémia igazgatója lett. Kassel városképének kialakításában jelentős szerepe volt. Fontosabb művei Kasselban: Miksa herceg palotájának átépítése operává, Erzsébet templom, Városháza, valamint a wilheimshöhei kastély északi szárnya. A német klasszicizmus fontos képviselője volt. (Született 1726.01.13) Több mutatása
1947
éve
79 – A Vezúv kitörése elpusztította Pompeii és Herculaneum városát.
Pompeiit még a 63. évi földrengés után nem is építették fel teljesen, a váratlanul érkezett vulkánkitörés tizenhét évszázadra betemette. A kőzettörmelék és izzó láva után hatalmas hamufelhő borította be a várost. Nagyon kevesen menekültek meg a város 20000 lakosából. Életét vesztette a legnagyobb római természettudós, id. Plinius is. Több mutatása
76
éve
1950 – Meghalt Ernst Wiechert német író, aki az elsők között számolt be a koncentrációs táborok borzalmairól (Halálerdő).
Írói álnevén: Bjell Barany Ernst Wiechert 1911-13 között az oktatásügy területén dolgozott magas beosztásban. A nácizmussal nyilvános beszédeiben szállt szembe, ezért koncentrációs táborba került. 1945-ben jelent meg A halálerdő című regénye, amely az elsők között számolt be a koncentrációs táborok borzalmairól. A II. világháború után visszahúzódott, a táj, a csend,a nyugalom költője lett, az egyszerű, természetes életmódot, az önmagába tekintő és saját lelkivilágában elmélyedő ember humanizmusát hirdette. Az úgynevezett "német bensőség" irodalmi irányzatának egyik legjellemzőbb képviselője volt. (Született 1887.05.18) Több mutatása
53
éve
1973 – Meghalt Györgyi Géza fizikus.
Györgyi Géza a budapesti tudományegyetemen kezdte tanulmányait. 1948-ban, negyedéves hallgató korában az Elméleti Fizikai Intézet demonstrátora lett. 1953-ban szerezte meg a diplomáját, majd a Központi Fizikai Kutató Intézetben kezdett el dolgozni. 1967-68-ban egy évet Franciaországban töltött a francia atomenergia bizottság Joliot Curie - alapítványának ösztöndíjasaként. A fizikatudomány doktora, az ELTE egyetemi tanára, az MTA Fizikai Bizottságának, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tanácsának és a Fizikai Szemle szerkesztő bizottságának tagja, a KFKI Intézeti Díj kitüntetettje volt. A magyar elméleti magfizikai kutatások egyik megteremtője. Nevéhez fűződött a Goldhaber - Györgyi - modell kidolgozása, s a kvantummechanikai Kepler - probléma csoportelméleti tulajdonságainak tisztázása. Felkutatta és közzétette többek között Ortvay Rudolf, Neumann János és Wigner Jenó Magyarországon fellelhető leveleit. (Született 1930.10.08) Több mutatása
256
éve
1770 – 18 évesen meghalt Thomas Chatterton, fedőnevén: Thomas Rowley angol költő.
Thomas Chatterton tizenévesen saját verseiről azt állította, hogy - egy általa kitalált régi költő - Thomas Rowley írta őket, így akarta saját költeményeit elfogadtatni. Csalása ugyan hamar kiderült, de az "ősi versekről" is, hogy remekművek. Ezt azonban az ifjú már nem érte meg: tizennyolc évesen öngyilkos lett. (Született 1752.11.29) Több mutatása
188
éve
1838 – Meghalt Kölcsey Ferenc költő, politikus, akadémikus, a reformkor egyik vezéregyénisége, a nemzeti Himnusz költője.
Kölcsey Szatmárban volt főjegyző és vármegyéjének követe az 1832-es első ún. reformországgyűlésen. 1835-ben lemondott, és főjegyzőként dolgozott tovább. Sokoldalú, filozófiában jártas szónok volt. A magyar nyelv, az örökváltság, a papi tized ügyében írott cikkei és beszédei nagy jelentőségűek. Költőként és prózaíróként is maradandót alkotott, elsők között írt balladaféléket. Csokonai, Berzsenyi verseinek bírálatával megteremtette a tartalmi-elvi jellegű, lélektani módszerű magyar irodalomkritikát. Ismert műve a fiához címzett intelme, amelynek a Paraneisis Kölcsey Kálmánhoz címet adta. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Több mutatása
106
éve
1920 – Meghalt Asbóth Oszkár nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus.
Asbóth a magyarországi szlavisztika, ezenbelül az orosznyelvtudományi kutatás hazai megalapozója volt. A magyar nyelv szláv jövevényszavainak kutatásában elért eredményei úttörő jelentőségűek. Tudományos értekezései magyar és német szakfolyóiratokban jelentek meg. Több mutatása
94
éve