Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Meghalt kategória

397 éve

1629 – Meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.

Gyulafehérváron akadémiát és jelentős kulturális központot hozott létre. Marosillye várában született, a hagyomány szerint 1580. november 15-én, a születés pontos dátuma nem ismert. A hagyomány szerint a halála napját tekintik a születés napjának is, Gyulafehérváron halt meg 1629 november 15-én. Korán árvaságra jutott, Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett, s távoli rokonát, Bocskai Istvánt tartotta nevelőjének. Már 15 évesen katonai pályára lépett, 1600-1602-ben Mihály havasalföldi vajda és G. Basta császári hadvezér rémuralma elen harcolt. 1604-ben csatlakozott Bocskai Istvánhoz. 1613-ban a Habsburgokkal kapcsolatot kereső Báthory Gábor ellen indult a Török Birodalom támogatásával. 1613.10.23-án a kolozsvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. A Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített - Erdély létrehozására törekedett. Gyulafehérvári udvarát kulturális központtá és főiskolai székhellyé tette. Házassága Brandenburgi Katalinnal erősítette a szövetséget a protestáns fejedelmekkel. Uralkodása alatt (1613-1629) Erdély aranykorát élte. 1620.08.25-én a besztercebányai országgyűlésen, miután kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, Bethlen Gábort magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy a török Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a királyi címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont hercegi címet kapott Munkács várával és megtarthatta az uralma alá került hét felső-tiszai vármegyét. Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között. Élete utolsó éveiben Báthory Istvánhoz, a nagy elődhöz hasonlóan, a lengyel trónt akarta megszerezni, szövetkezett a moldvai vajdával, az orosz cárhoz küldött követet, tervéhez meg akarta nyerni a svédeket és a hollandokat is. 1629 november 15-i halála miatt azonban elképzeléseit nem válthatta valóra. A gyulafehérvári székesegyházban temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1629. 11. 15. Született Meghalt Történelem Magyar

396 éve

1630 – Meghalt Johannes Kepler német csillagász, aki leírta a bolygók ellipszis pályáját.

Meghatározta az égitestek fénysugarának törését áthaladva az atmoszférán, valamint a szemlencse és a szemüveg optikai törvényeit. Johannes Kepler lencserendszereket hozott létre és 1611-ben megépítette a csillagászati vagy Kepler-féle távcsövet. Leírta, hogy a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül. Tycho de Brahe dán csillagász halálos ágyán Keplerre hagyta megfigyeléseit és megbízta a munkájának folytatásával. Kepler képzettebb matematikus volt, mint Tycho de Brahe, aki előbb épített távcsövet és a bolygók mozgását leíró modelleket. A két csillagásznak közös szobra látható Prágában, ahol dolgoztak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1630. 11. 15. Meghalt Történelem Alkotás

356 éve

1670 – Meghalt Jan Amos Komensky (Comenius) cseh teológus, aki a modern pedagógia megalapítója volt.

Amszterdamban 78 éves korában halt meg. Egy ideig Magyarországon, a sárospataki kollégiumban is tevékenykedett. Comenius oktatási módszere és iskolarendszerének terve a mai pedagógia alapja. Az esélyegyenlőséget tartotta az iskolai oktatás alapelvének, ezért az általános iskolai kötelezettség bevezetését követelte. Iskolarendszerét négy szakaszból állónak tervezte: "anyaiskola" (elsőtől a hatodik életévig), majd az "anyanyelvi iskola" (hetedik életévtől a tizenkettedikig), utána a latin vagy szakiskola következett (tizenharmadiktól a tizennyolcadik életévig), esetenként kapcsolódott felsőbb akadémiai képzés (a huszonnegyedik életévig). Képzési rendszerében - megfelelően a diákok fejlődő gondolkodási készségének - a világról szóló ismereteket és nyelvet kell tanítani egyre nagyobb részletességgel. Több mutatása

Teljes esemény 0

1670. 11. 15. Meghalt Történelem