Magyar kategória
49
éve
43
éve
1983 – A városligeti Királydombon bemutatták az "István, a király" című magyar rockoperát.
A többször változott dátumok miatt a legtöbb forrás úgy említi, hogy a bemutató "augusztusban" volt, a bemutató pontos dátuma nem eldöntött. Az első előadás augusztus 17-én (szerdán) volt, ezt nevezték "főpróbának". Eredetileg a bemutatót augusztus 19-én (pénteken) tartották volna az óbudai Amfiteátrumban, azonban a nagy érdeklődés miatt helyszínt kellett változtatni, és további előadásokat is beiktattak. Az első nyilvános előadás 18-án (csütörtökön) volt, a főpróbát és az azt követő előadásokat is rögzítették és a felvételekből film készült.A szerzőpáros, Szörényi Levente és Bródy János, a zeneműhöz Boldizsár Miklós "Ezredforduló" című drámáját használta fel. Több mutatása
14
éve
2012 – 105 éves korában meghalt Keszi Kovács László néprajzkutató.
Elsősorban az erdélyi területeket kutatta, többek között a Ceauşescu-diktatúra éveiben a föld színéről jórészt eltörölt kolozsvári Hóstát közösségéről írt. Több mutatása
721
éve
1305 – Vencel magyar, cseh és lengyel király békét kötött Albert német királlyal, és átadta a Szent Koronát Károly Róbertnek.
A béke feltételei között szerepel, hogy Vencel lemond magyar királyi címéről és a Szent Koronát átadja Károly Róbertnek.
246
éve
1780 – Magyar és cseh királyként is trónra lépett II. József, a "kalapos király".
1765 óta német-római császár volt.Osztrák főherceg, Mária Terézia magyar királynő és I. Ferenc István császár legidősebb fia. Az első uralkodó, aki a Habsburg–Lotaringiai-házból származott.József 1780. november 29-én lépett trónra, azonban saját elhatározásából lemondott a koronázásról és az ezzel járó eskütételről. Emiatt nevezte el Ányos Pál „kalapos királynak”, amely ragadványnév igen elterjedtté vált. Édesanyjához hasonlóan rendeletekkel kormányzott, országgyűlést egyszer sem hívott össze. Sok intézkedése volt észszerű és hasznos, de sok sértette a hagyományokat (például a koporsós temetés tiltása gazdasági okokból) vagy egyszerűen végrehajthatatlan volt (például a női divat korlátozása). Több mutatása
115
éve
1911 – Megszületett Szabó Ilonka (Hivess Henrikné) szoprán opera-énekesnő.
1945 január 27-én nyilasok gyilkolták meg, mivel férje a katonai ellenállás tagja volt. Tiszteletére a Budai várnegyedben egy utca viseli a nevét. Több mutatása
103
éve
100
éve
99
éve
1927 – Bécsben meghalt Glücklich Vilma tanárnő, a magyar feminista mozgalom egyik vezetője, az első nő aki bölcsészdiplomát szerzett.
Vágújhelyen született, 1872-ben. 1893-tól a fiumei felső leányiskolában, majd 1896-tól egyetemen tanult. Az első nő volt, aki a filozófiai fakultáson bölcsészdiplomát szerzett. Tagja volt a Nőtisztviselők Országos Egyesületének, melyből 1904-ben kivált a Feministák Egyesülete, melynek alapító tagja és hosszú ideig ügyvezető elnöke volt. Bédy-Schwimmer Rózsával, Perczelné Kozma Flórával, Dirner Gusztávval, Mellerné Miskolczy Eugéniával, Engel Bertával (és több száz társával) olyan egyesületet vezetett, mely megalakulásától ismert és elismert volt az egész Monarchiában és a nagyvilágban is. AZ Egyesület 7 éven keresztül adta ki A Nő és a Társadalom című havilapot, ami magas színvonalon, érzékeny hangon szólaltatta meg a mozgalom liberális eszményeit. A fehértérror idején fegyelmi úton, nyugdíj nélkül elbocsátották, 1922-ben a Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért genfi központjának főtitkára lett, megszervezte az egyesület Washingtoni 1924-es kongresszusát. Megbízatása lejártával Dublinben a vezetőség 7 tagú bizottságának tagja volt. Irodalmi és társadalmi tevékenységet fejtett ki a nők egyenjogúsítása és a gyermekvédelem terén. Több mutatása
79
éve