42
éve
Magyar kategória
160
éve
1866 – Meghalt Klauzál Gábor magyar politikus, Batthyány Lajos kormányának minisztere.
Az 1848-as forradalom idején Földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter volt. Egyezkedő, mérsékelt politikát képviselt, fellépett a szélsőséges, az udvarral szakítani kívánó politika ellen. 1861-ben és 1865-ben Deák Ferenc pártjának tagjaként, Szeged képviselőjeként vett részt az országgyűlésen. Több mutatása
103
éve
1923 – Meghalt Gerster Béla mérnök, a Korinthoszi-csatorna és számos vasútvonal, és csatorna tervezője és építésvezetője.
Kassán született, a műegyetemet Bécsben végezte, és pályáját is ott kezdte városi mérnökként. A Ferenc-csatorna építésének főmérnöke lett, majd megtervezte a vukovár–sabáci és a felső-kulpai hajózócsatorna nyomvonalát. Ferdinand Marie de Lesseps és Türr István társaságában 1876-ban részt vett a Panama-csatorna legjobb átvágási nyomvonalát kijelölő expedíció munkájában. Amikor 1881-ben Türr István megszerezte a görög kormány engedélyét, hogy folytassa a Néró császár idejében (Kr. u. 68-ban) elkezdt Korinthoszi-földszoros átvágásának elakadt munkálatait, a tervek elkészítésével Gerstert bízták meg, majd a csatornaépítő vállalat főmérnökeként ő vezette a munkálatokat. Az építésében még négy magyar mérnök – Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vett részt. Gerster a 80 méter magas hátság átvágását 1882-ben négyezer építőmunkással kezdte meg. A csatorna hossza 6345 méter, talpszélessége 25 méter, a víz mélysége 8,5 méter. Két kikötőt és egy vasúti hidat is építettek. Az ünnepélyes megnyitót 1893. augusztus 6-án rendezték. Az építési munkákról Gerster Béla A korinthusi földszoros és átmetszése című magyar és francia nyelvű könyvében számolt be. Ez utóbbit számos fénykép, mérnöki rajz és térkép illusztrálja.Gerster részt vett Türr István nagyszabású vízgazdálkodási terveinek kidolgozásában, majd a vasútépítés időszakában tizenhárom hazai vasútvonal tervezését és megépítését irányította. Végül 1919-ben a Duna–Tisza-csatorna építési munkáit vezette. Több mutatása
99
éve
80
éve
1946 – Megszületett Hajas Tibor képzőművész, performansz művész, költő, filmrendező.
Eredeti nevén: Frankl Tibor, becenév: Biki.
77
éve
1949 – Meghalt Ignotus, publicista, kritikus, író, a Nyugat című folyóirat alapítója.
Eredeti nevén: Veigelsberg Hugó
77
éve
74
éve
1952 – Befejeződött a magyarok számára legsikeresebb Olimpia: a tizenötödik újkori Nyári Olimpia Helsinkiben.
A finn fővárosban rendezett Olimpián indultak először sportolók Szovjetunió zászlaja alatt, és ezzel megkezdődött az amerikai és a szovjet küldöttségek évtizedeken át tartó monstre párharca. Helsinkiben 69 ország közel 5000 sportolója küzdött 17 sportág 149 bajnoki címéért. A magyarok legsikeresebb Olimpiájukról 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel térhettek haza, amivel az összesített lista harmadik helyén zártak az éremtáblázaton. A sikerek fő helyszíne az uszoda volt, itt lett bajnok Székely Éva, Homonnai Katalin, Gyenge Valéria, a női 4x100 méteres gyorsúszóváltó, valamint (már-már szokás szerint) a vízilabdacsapat. Csermák József kalapácsvető világcsúccsal nyert aranyat, Papp László ökölvívó megvédte Londonban szerzett bajnoki címét, a bírkózószőnyegen Szilvásy Miklós és Hódos Imre jeleskedett. A kardvívók itt is nyertek csapatban és ismét lett egy egyéni arany is (Kovács Pál). A dobogó tetején állhatott még Takács Károly (sportlövészet), Korondi Margit (felemás korlát), Keleti Ágnes (talaj), valamint a férfi öttusa-csapat és a labdarúgó válogatott. Több mutatása
70
éve
54
éve