170
éve
Magyar kategória
213
éve
1813 – Megszületett Rózsa Sándor alföldi betyárvezér, akinek nevéhez számtalan legendás és valódi rablás fűződik.
Negyven éven keresztül az Alföld legrettegettebb banditája volt. Pár esztendős korában apját lopásért felakasztották, ő először 1836-ban, 23 évesen került börtönbe, két tehén ellopásáért. A börtönből megszökött, futóbetyárnak állt, bandát szervezett, lóháton járta az Alföldet. Életét főként az állatállomány dézsmálása, a tehetősebb gazdák kirablása, és a törvény őreivel folytatott állandó harc jellemezte. Hamar követőkre talált a társadalom peremére szorult férfiak körében, mitegy 150 fősre nőtt csapata. Csárdákban vagy házaknál laktak, a helyiek megfélemlítésével, vagy egy nő szerelmének eredményeként.1845-re belefáradt az állandó számkivetettségbe, levélben arra kérte a királyt, hogy kegyelmével biztosítsa számára a becsületes élet lehetőségét, kérelmét azonban elutasították. Az 1848-49-es szabadságharc idején az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetőjeként Kossuth elfogadta Rózsa jelentkezését, a honvédek oldalán belépett a háborúba, a déli szerbek ellen küzdött. Azonban nem váltak be, a betyárok fittyet hánytak az OHB utasításaira, ráadásul tovább fosztogatták a Délvidék polgárait. A szabadságharc bukása előtt körözést adtak ki ellene, de csak nagy sokára, komája árulása révén tudták elfogni. A kiegyezést követő, 1868-ban meghirdetett amnesztiáig raboskodott. Miután szabadlábra került, szinte azonnal visszatért régi életéhez. A Szeged és Budapest között közlekedő postavonatot sikertelen rablási kísérletében sok embere meghalt, ő maga is megsérült és nem sokkal később elfogták. Az ügyész halált kért, végül ismét börtönbe került, de már nem tudott megszökni. Szabóként, majd harisnyakötőként dolgozott, egészen 1878-ban bekövetkezett haláláig. Több mutatása
153
éve
1873 – Miskolcon meghalt Latabár Endre színész, színiigazgató, zeneszerző, a Latabár-színészcsalád őse.
Színészet mellett karnagy volt, komponált zenét, elsősorban operettet, operát fordított magyarra, színpadra alkalmazott. 1842. után önálló társulatot alapított, s kisebb megszakításokkal 31 éven át volt a sikeres társulat igazgató. Híres színészek játszottak nála, például Paulay Ede és Újházi Ede. Több mutatása
106
éve
1920 – Piarista pappá szentelték Öveges József fizikusprofesszort.
Öveges József ősei apai ágon legalább kétszáz évre visszamenően néptanítók voltak, ő maga 1919-ben szerzett tanítói diplomát. Elsősorban a matematikai és a fizika érdekelte, de bencés és piarista tanulmányait követően pappá is szentelték. Tanári pályája kezdete után hamar eldönötte, hogy az ifjúság számára szeretne tudományos-ismeretterjesztő könyveket írni, melyek előtérbe helyezik a fizika szépségét. Népszerű oktató volt, mert bármely bonyolult fizikai dolgot és kísérlet az egyszerű emberek nyelvén is képes volt elmagyarázni. 1945. után a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított, majd a Budapesti Pedagógiai Főiskolán volt tanszékvezető tanár. Több mint harminc könyvet írt, igazi népszerűségét azonban közkedvelt rádiós és televíziós sorozatainak köszönheti. Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett id. Domahidy László basszus operaénekes, érdemes művész.
1954-ig Szabó László. Fia, akinek ugyancsak Domahidy László a neve, szintén operaénekes.
77
éve
1949 – Megszületett Dunai Tamás, Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Érdemes és kiváló művész. Prózai szerepek mellett klarinéton és szaxofonon játszott, énekelt, zenés darabokban szerepelt.
40
éve
1986 – Meghalt Molnár Csilla Andrea, az 50 év kihagyás után újra megrendezett első magyar szépségverseny győztese.
Saját kezével vetett véget az életének. Molnár Csilla Andrea 1969. január 20-án született Kaposváron. Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. A fonyódi Karikás Frigyes (ma Mátyás Király) Gimnáziumban folytatta iskolai tanulmányait. A szépségversenyre 1985. kora tavaszán jelentkezett. Az elődöntőn Kruppa Judittal holtversenyben első lett, a középdöntőn negyedik helyezést ért el, majd 1985. október 5-én este, a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett döntőn messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát. Udvarhölgyei Kruppa Judit és Füstös Veronika lettek. (Lásd még: 1985. október 5.) 1986. február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el. (Lásd még: 1986. február 28.) Győzelme után néhány hónappal a gimnáziumot magántanulóként folytatta, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek. A 17 éves fiatal lány életét azonban megkeserítették a szervező cég részéről tanúsított negatív hozzáállás, a sorozatos megaláztatások, az alaptalan pletykák és rágalmak, s az egyre szaporodó családi konfliktusok. 1986. július 10-én kora délután, szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni életét. (Lásd még: 1986. július 10.) A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek hazánkban ilyen vetélkedést. Molnár Csilla Andrea Kaposváron, a Keleti temetőben nyugszik, csodálatos síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette - Magyarország Szépe sírjához ma is sokan zarándokolnak el. Halála után két könyv jelent meg: Gazsó L. Ferenc - Zelei Miklós 1986-ban megjelent Szépséghibák c. könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet. Friderikusz Sándor: Isten óvd a királynőt! című, 1987-ben megjelent riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről. Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. A film az 1987-es magyar filmszemlén, és többek között a mannheim-i filmfesztiválon is díjat nyert. Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma Csilla halála után néhány hónappal jelent meg, néhány évre rá pedig Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című dal. Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről - köztük Csilláról is - szobrokat, ún. gipszlenyomatokat készített, ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg (a szoborcsoport címe: Szépségminták). Több mutatása
736
éve
1290 – 28 éves korában meggyilkolták IV. (Kun) László magyar királyt, akinek uralkodása alatt meggyengült a királyi hatalom.
Körösszegen gyilkolták meg. Uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte. 1262-ben született V. István magyar király és Erzsébet, Szejhán kun fejedelem leányának gyermekeként. 1272. szeptember 3-án királlyá koronázták, de eleinte anyja uralkodott helyette. 1277-ben nyilvánították nagykorúvá. Uralkodása idején végzetesen meggyengült a királyi hatalom, az országot az egymással marakodó bárói csoportok uralták. Próbálkozott a rendi jellegű kormányzás bevezetésével is, ugyanakkor családi kötődése miatt a pogány kunokra támaszkodott, és ez nem volt összeegyeztethető. Rossz viszonyba került az egyházzal, mivel a keresztény erkölcsöket nyíltan semmibe vette és a kunokat feltűnő kedvezményekben részesítette. 1279-ben a kunok megkereszteléséről és letelepedéséről végül törvényt kellett hoznia. Többször összeütközésbe került a főurakkal és a főpapokkal, kétszer az egyházból való kiközösítéssel sújtották. Két alkalommal a trónjától is meg akarták fosztani, trónkövetelőként a Velencéből behívott András herceget (a későbbi III. Andrást) léptették fel. Időnként még a kunokkal is szembekerült, így az állandó belső zűrzavar miatt nem vállalkozhatott külpolitikai akciókra. Utolsó éveit kedvelt kunjai körében töltötte, akik - a sors fintoraként - meggyilkolták. Csanádon temette el Gergely csanádi püspök. Több mutatása
77
éve
1949 – Budapesten megszületett Lantos István zongora és orgonaművész.
Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész. 1972-től az Országos Filharmónia szólistája, 1974-től a Zeneművészeti Főiskola adjunktusa, docense, 1993-tól egyetemi tanár, 1994-1997-ig rektor volt. Több mutatása
74
éve