142
éve
Magyar kategória
66
éve
1960 – Meghalt Gadányi Jenő festő.
Eredeti nevén: Hafner. Rainer Péter építész nagyapja. Művei konstruktívan szerkesztettek, nagy szerepet kapnak a színek és az asszociációs motívumok. Méltatója és barátja volt Kassák Lajos. Több mutatása
62
éve
34
éve
1992 – Meghalt Karinthy Ferenc, Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg (Budapesti tavasz).
Édesapja Karinthy Frigyes, fia Karinthy Márton író. Legismertebb művei az Epepe és a Budapesti tavasz, melyből nagy sikerű film is készült. Budapesten született. 1941-1946 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, nyelvészetből doktorált. 1947-ben ösztöndíjas Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. 1949-1950 között a Nemzeti Színház dramaturgja. Művei az 1940-es években jelentek meg. 1951-1953 között a Szabad Nép és a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1953-1956 között a budapesti Madách Színház dramaturgja. 1957-1960 között Machiavelli és Moli?re műveit fordítja, továbbá görög, angol, olasz és német szerzőket is fordít. 1960-1970 az FTC szakosztályi elnöke. 1965-1975 között dramaturg a Miskolci, a Szegedi és a Debreceni Csokonai Színházban. 1968-1969 között vendégprofesszori előadásokat tartott az USA-ban. 1972-1976 között különféle írószövetségek vendége az USA-ban, Ausztráliában, a Szovjetunióban és Kubában. 1992. február 29-én Budapesten halt meg. Díjak: Baumgarten-díj (1949), József Attila-díj (1950, 1954, 1974), Kossuth-díj (1955), Karinthy-gyűrű (1987), A Magyar Köztársaság Zászlórendje (1991) Több mutatása
10
éve
2016 – Meghalt Vajda József Liszt Ferenc-díjas fagottművész, aki a TV Maci zenéjét játszotta.
Pécsi József: Dörmögő Dömötör Istók gazda udvarán című művének részleteit játszotta a TV Maci zenéjében. Pécsett és Budapesten tanult, 1970-től 1998-ig volt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első fagottosa. Oktatott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, zenei táborokban, valamint adjunktusként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarazenei Tanszakán. Tagja volt a Rádiózenekar Fúvósötösének, a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak és az Osztrák–Magyar Haydn Zenekarnak is. Díjai, elismerései: Liszt Ferenc-díj (1981) Lehel György-díj (1999)Kincses Veronika operaénekesnő volt férje, közös gyerekük, Vajda Gergely karmester, zeneszerző. Több mutatása
6
éve
2020 – Meghalt Székely Éva olimpiai bajnok úszónő, a Nemzet Sportolója.
Érmét 1952-ben, Helsinkiben nyerte 200 m mellúszásban. Férje Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, lánya Gyarmati Andrea olimpiai ezüstérmes úszó. Több mutatása
145
éve
1881 – Megalapították a Magyar Távirati Irodát.
A Magyar Távirati Iroda 1881. márciusa óta működtet magyar nyelvű hírszolgálatot a köz szolgálatában és a köz javára. Az Magyar Távirati Iroda (MTI) alapítása elsősorban két országgyűlési gyorsíró és szerkesztő, Maszák Hugó és Egyesy Géza érdeme, akik 1880-tól a bécsi hírügynökség állandó budapesti tudósítói lettek, majd az uralkodó, I. Ferenc József által is szentesített engedélyt kaptak "a valónak megfelelő objektív táviratok szerkesztésére és szétküldésére". Maszák és Egyesy a távirati iroda teendői között különös hangsúlyt helyeztek a vidéki lapok tudósítására, emellett megbízható, hiteles hírek szerzéséről gondoskodtak az ország jelentékenyebb pontjairól. Több mutatása
119
éve
1907 – Megszületett Barényi Béla feltaláló, mérnök, az autós törési teszt és a gyűrődési zóna kifejlesztője.
"Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkodni." Bécs mellett született, a bécsi műszaki egyetem szerzett diplomát, s a 20-as évek elején kezdett az autóiparban dolgozni. Összesen 2500 (!) találmány és technikai vívmány fűződik nevéhez, melyek javarésze ma is megtalálható a legtöbb gépkocsiban. Barényi a passzív biztonság atyja. 1925-ben találta fel a biztonsági kormányművet, amely ütközés esetén megvédi a sofőrt a felnyársalódástól. Kevesen tudják, hogy a közhiedelemmel ellentétben a bogárhátút Barényi alkotta meg és nem Porsche. Igazát a bíróság előtt is bizonyította, majd jelképes, 1 német márkás kártérítést kért. Barényi már a húszas évek vége felé előállt egy farmotoros, léghűtéses boxer elrendezéses, két ajtós, és olcsón gyártható autó tervével. Porsche gyakorlatilag ugyanezt csak jó pár évvel később tette meg. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy Porsche tudott-e Barényi terveiről, avagy sem. "Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!" volt az első mondata, mikor a Mercedeshez jelentkezett 1939-ben. Felvették, s innentől kezdve érdemelte ki a Mercedes a világ legbiztonságosabb autója kitüntető címet. Az 1940-es években ő vezette be a törésteszteket, amely nélkül ma már nem készülhet el egyetlen új típus sem. Legfontosabb találmánya az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna, mellyel egészen napjainkig meghatározta a karosszéria tervezési elvét. 1959-ben az első biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt. A kocsi utas cellája nagyon kemény- ám a túlnyúlásai jóval puhábbak, így azok karambol esetén összegyűrődnek, ezáltal elnyelik az ütközési energiát. Nem csoda, hogy bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába 1994-ben elsőként és mindmáig egyedüliként még élete folyamán. Sőt, már 1987-ben utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban, csak Magyarországon nem... Több mutatása
213
éve
209
éve