Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Magyar kategória

58 éve

1968 – Meghalt Dobi István, akit 1948-ban a Rákosi Mátyás nevezett ki miniszterelnökké, majd az Elnöki Tanács elnökévé.

Budapesten 69 éves korában halt meg. Hat elemit végzett szülőfalujában, majd 1949-ben népfőiskolát Budapesten. 1910-től mezőgazdasági munkásként dolgozott, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt a román csapatok ellen, fogságba került, majd a hajmáskéri internálótáborba került. 1920. novemberében tért vissza szülőfalujába, pályafenntartási napszámosként vállalt munkát a MÁV-nál, utána 1931-ig fatelepen dolgozott, majd alkalmi munkás volt. Kapcsolatba került a szakszervezeti mozgalommal, belépett a Földmunkások Országos Szövetségébe és az MSZDP-be. 1930-ban elnöke lett az általa alapított MSZDP szőnyi szervezetének. 1936-ban átlépett az FKgP-be, Komáromban a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamaránál kapott állást, az FKgP szervezőtitkárává nevezték ki, és a párt választmányának tagja lett. 1937-ben az FKgP földmunkás tagozatának elnökévé választották, 1939-ben az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja lett. 1939 és 1941 között az almásfüzitői olajfinomítóban dolgozott, majd kubikusként vállalt munkát. 1940-ben elvégezte a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsának vezetőképző tanfolyamát, 1941-ben a Magyar Parasztszövetség országos titkárává választották, 1943-ban a földmunkás szakosztály elnöke lett. Országos szervezőtitkárként kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. A német megszállás után nem tartóztatták le, sőt a "Kis Ujság" főszerkesztőjeként bekapcsolódott a Magyar Front tevékenységébe. Behívták katonának, egy munkaszolgálatos századhoz került és 1945 tavaszán fogságba került. Távollétében beválasztották az ideiglenes nemzetgyűlésbe az FKgP színeiben, valamint tagja lett a szőnyi kommunista pártszervezetnek is. 1945. augusztusában alelnökként, valamint a Politikai Bizottság és az országos intézőbizottság tagjaként bekerült az FKgP legfelső vezetésébe. Az 1945. novemberi választások után államminiszter, 1946. februárjától decemberig földművelésügyi miniszter, majd 1947. szeptemberig ismét államminiszter volt. 1947. júniusában, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után, az FKgP elnöke lett, a kommunisták politikáját biztosította támogatásáról, megindította az FKgP "reakciós erők"-től való megtisztítását. 1948. áprilisától decemberig ismét a földművelésügyi miniszteri tisztséget töltötte be, 1948 nyarától a kommunisták nyílt diktatúrájának megteremtését támogatta. A Rákosi Mátyás vezette kommunista párt december 10-én miniszterelnökké nevezte ki, nyíltan kiállt a többpárti demokrácia felszámolása mellett. Dobi Istvánnak csak hivatala volt, a hatalom a Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József által alkotott úgynevezett "négyes fogat" kezében volt. Az intézkedések részeseként azonban súlyos felelősség terhelte azért, hogy az ország az 1950-es évek elejére a mélypontra jutott és rendőrállammá vált. 1952.08.14-én Rákosi felmentette a kormányfői tisztségből, Rónai Sándor helyét vette át az Elnöki Tanács élén, a minisztertanács elnöki tisztségét Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára foglalta el. Dobi István az Elnöki Tanács semmiféle hatalommal nem rendelkező elnökeként szó nélkül aláírt minden felmentést és kinevezést, a sokszor tragikus történelmi eseményeknek csak nézője volt. Az 1956. októberi forradalom után nyíltan kiállt a Kádár-rendszer mellett, 1959-ben a belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és a Központi Bizottság tagja lett. 1967.04.14-én nyugdíjazták, majd 1968. júniusában kinevezték az Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé, de súlyos betegsége következtében néhány hónap múlva meghalt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1968. 11. 24. Meghalt Történelem Magyar

38 éve

1988 – Grósz Károly helyett Németh Miklóst választotta meg miniszterelnöknek a magyar parlament.

1971-ben a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen közgazdász oklevelet szerzett, 1977-ig egyetemi gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus, közben 1974-75-ben a Harvard Egyetem ösztöndíjasa volt. 1977-től az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyetteseként, 1981-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) gazdaságpolitikai osztályának munkatársaként, 1983-tól osztályvezető-helyetteseként, 1986-tól osztályvezetőjeként dolgozott. 1987-ben az MSZMP KB tagjává, egyúttal gazdaságpolitikai titkárává választották. 1988.11.24-én kinevezték miniszterelnökké. Kormányzása alatt az ország életében rendkívüli változások mentek végbe. Nyugati típusú, a polgári demokrácia kialakulásához vezető átalakulást ígért. Elfogadta az országgyűlés a gyülekezési és egyesülési jogszabályokat, szabályozta a politikai pártok, szervezetek alakításának feltételeit. Az MSZMP KB 1989. februári ülésén elismerte a többpártrendszer jogosultságát, 1956-ot népfelkelésnek minősítette. 1989. májusában átalakította kormányát, határozottabb lépéseket tett a Nyugat és az egyházak felé közeledéshez, a bős-nagymarosi építkezést leállította, engedélyezte Nagy Imre és mártírtársainak eltemetését. Történelmi jelentőségű lépése volt a kelet-német polgárok Nyugatra távozásának engedélyezése Magyarországon keresztül. Október 8-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezsővel, Pozsgay Imrével és Horn Gyulával új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. A régi MSZMP újjászervezését a konzervatív Grósz Károly és Berecz János tűzte ki célul. Októberben módosításra került az alkotmány, és 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, így az Elnöki Tanács megszűnt, a köztársaság elnöki tisztséget az Országgyűlés elnöke töltötte be ideiglenesen. A pártok működéséről szóló törvényt és az új választójogi törvényt elfogadták, határozatot hoztak az Alkotmánybíróság felállításáról. 1990 elején lemondott pártelnökségi tagságáról arra hivatkozva, hogy kormányfői működését nem támogatta eléggé az MSZP. Március 10-én még aláírták a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt, majd következtek a választások. Március 25-én Magyarországon 43 év után először ismét megnyílták a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak. 1990-ben független jelöltként bekerült a parlamentbe, de mandátumáról 1991-ben lemondott, miután megválasztották a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik alelnökévé. Több mutatása

Teljes esemény 0

1988. 11. 24. Történelem Magyar

5 éve

2021 – Meghalt Csűrös Karola színésznő, érdemes művész (Etus a Szomszédok sorozatban).

Születési neve: Csűrös Karolina, beceneve: Karcsi. Horváth Ádám televíziós rendező felesége volt.1959-től a győri Kisfaludy Színház, 1962-től a Madách Színház tagja volt, 1963-tól állandó vendége volt a Bartók Gyermekszínháznak, annak megszűnéséig. Filmjeiből: Két emelet boldogság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Tündérlaki lányok, Szomszédok (teleregény), szerepeiből: Rozika (Móricz: Úri muri), Adela (García Lorca: Bernarda Alba háza), Achard: A bolond lány, Patrick: Teaház az Augusztusi Holdhoz. Több mutatása

Teljes esemény 0

2021. 11. 24. Meghalt Film/Média Nő Magyar Színház