Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Magyar kategória

569 éve

1457 – Prágában 17 éves korában meghalt V. (Utószülött) László magyar király, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót.

Albert király és Erzsébet, Zsigmond király leányának gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát. V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453 októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456 novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457 márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Itt halt meg teljesen váratlanul valószínűleg fehérvérűségben vagy bubópestisben. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása

Teljes esemény 3

1457. 11. 23. Meghalt Történelem Magyar

163 éve

1863 – Pálócon megszületett gróf Hadik János, aki három napig töltötte be Magyarország miniszterelnöki tisztségét.

A bécsújhelyi katonai akadémián végzett, majd huszárhadnagyként belépett a hadseregbe. 1893-ban szerelt le főhadnagyként, 1894-től örökös jogon tagja lett a főrendiháznak. 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett az abaújszíni választókerületben. 1904-ben kilépett a Szabadelvű Pártból, 1906-ban alkotmánypárti programmal ismét bejutott a képviselőházba. 1906 és 1910 között a Wekerle-kormány belügyminisztériumi államtitkára volt. 1912-től 1917-ig a főrendiházi ellenzék vezére, 1913-tól 1918-ig az Országos Alkotmánypárt alelnöke volt. 1917-18-ban az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be gróf Esterházy Móric kormányában. Nem volt hajlandó eleget tenni az osztrák gabonaszállítási követeléseknek, így lemondott tisztségéről. 1918.10.29-én IV. Károly - ellentétben az általános várakozással - nem Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnöknek. Válaszul a Hadik-kormány kinevezésére tüntetés kezdődött Budapesten, amely felkelésbe csapott át. A felkelők elfoglalták a középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. 1918.10.31-én győzött az "őszirózsás" forradalom, Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, a király Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek, a tüntető tömeg követelte az önálló magyar köztársaság kikiáltását. A Tanácsköztársaság idején a székesfehérvári fogházban raboskodott, de 2 hét után - Seregélyes lakosságának követelésére - szabadon engedték. Felhagyott a pártpolitikai tevékenységgel, főként a szociális és gazdasági problémák felé fordult. 1926-ban a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet vezette, de politikai okokból szeptemberben visszavonult. 1927-ben a felsőház tagja lett, a genfi világgazdasági konferencián képviselte a magyar kormányt. 1927-től az Országos Kivándorlási Tanács, majd a Kisiparosok Országos Központi Szövetkezetének, az Országos Erdészeti Egyesületnek és a Dohánytermelők Országos Egyesületének elnöke volt. 1932-ben ellenzéki programmal országgyűlési képviselővé választották a tornai választókerületben. Ferenc Józseftől 1908-ban megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása

Teljes esemény 0

1863. 11. 23. Született Történelem Magyar