95
éve
Magyar kategória
80
éve
1946 – Háborús főbűnösként kivégezték Sztójay Döme tábornokot, aki a németek által megszállt Magyarország miniszterelnöke volt.
A budapesti Markó utcai fegyház udvarán végezték ki, 62 éves korában. Eredeti nevén: Sztojakovics Döme 1902-ben, a pécsi hadapródiskola elvégzése után zászlóssá avatták és a 28. honvéd gyalogezredhez került. 1910-ben elvégezte a bécsi Hadiiskolát, és beosztották a vezérkarhoz. Az I. világháborúban vezérkari századosként, majd őrnagyként szolgált, vezérkari főnök, végül a hadsereg-főparancsnokság hírszerző osztályán a Balkán-csoport vezetője lett. 1918. novemberétől 1919. márciusig a Hadügyminisztérium 5. osztályát vezette, júliusig a Vörös Hadsereg hírszerző és kémelhárító osztályának volt a csoportfőnöke, augusztusban belépett Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. A Honvédelmi Minisztériumban a hírszerzés, kémelhárítás vezetője lett. 1925-től a berlini magyar követség katonai szakelőadója, 1927-től katonai attasé volt, 1929-től tábornoki rangban. 1933-ban hazarendelték és az Elnökség vezetője lett a Honvédelmi Minisztériumban. 1935. decemberében rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként a berlini magyar követség élére került, előléptették altábornaggyá. A németek kezdeti sorozatos sikerei, a náci birodalom felemelkedése egyre jobban elkábította, így a német érdekek legbuzgóbb magyarországi követévé vált. A náci vezetés is teljes mértékben megbízott benne, így Magyarország német megszállásakor, 1944.03.19-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. Horthy Miklós kormányzó azért járult hozzá Sztójay kinevezéséhez, mert politikai elképzeléseinek engedelmes végrehajtóját látta benne, de súlyosan csalódnia kellett. Kormánya feloszlatott és betiltott minden baloldali és ellenzéki pártot, bevezette a teljes sajtócenzúrát, a közigazgatásban, a kormánypártban és a hadseregben nagyarányú tisztogatást hajtott végre. Az antifasisztákat tömegesen tartóztatták le, bevezették a sárga csillag kötelező viselését, megkezdődött a zsidó lakosság gettókba tömörítése és deportálása. A németek oldalán harcoló magyar csapatok létszámát a sorozatos behívásokkal 300 000 főre emelték, jelentősen növelték a Németországba irányuló nyersanyag- és élelmiszerszállítmányokat, és hozzájárultak a megszállási költségek fizetéséhez is. A nemzetközi tiltakozások hatására 1944. júniusában Horthy közbelépett és megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását, Sztójay és kormányának eltávolítására törekedett, amelyre augusztus 29-én került sor. A németek az újonnan alakult Lakatos-kormány külügyminiszterévé szerették volna tenni, de Horthy Miklós és Lakatos Géza ellenállásán meghiúsult a tervük. Novemberben még szolgálaton kívüli vezérezredessé léptették elő, 1945-ben letartóztatták. Mint háborús főbűnöst 1946-ban golyó általi halálra ítélték és kivégezték. Több mutatása
38
éve
1988 – Megszületett Verrasztó Dávid Európa-bajnoki arany és ezüstérmes úszó.
Húga Verrasztó Evelyn, édesanyja Gyúró Mónika, édesapja Verrasztó Zoltán szintén úszók.
152
éve
1874 – Székesfehérváron megnyitották a Skalnitzky Antal által épített színházat.
A megnyitó előadás Katona József "Bánk bán" című drámája volt. A nyitóelőadásra a prológot Jókai Mór írta és Laborfalvi Róza mondta el. Ezután különböző társulatok léptek fel, s színpadán többször vendégszerepelt Jászai Mari, aki 1884-ben Évát játszotta Az ember tragédiájában. A második világháború végén teljesen kiégett épületet csak 1962-re sikerült újjáépíteni és Vörösmarty Színház néven 1962. november 7-én, a Csongor és Tünde előadásával nyílt meg újra. Az 1990-es évek végétől a színháznak már önálló társulata van. Több mutatása
146
éve
1880 – Megszületett Bíró Lajos író, újságíró, politikus (Szegények országa).
Bíró Lajos Ady pályatársa, költői nagyságának egyik felismerője és hirdetője volt. Publicisztikája és irodalmi munkássága a magyar polgári radikális irodalom kiemelkedő képviselőjévé avatta. Dolgozott Az Újság vezécikkírójaként, majd rövig ideig főszerkesztőjeként is. A Károlyi - kormány idején külügyi államtitkár, majd a tanácsköztársaság idején az írói szakszervezet elnöke volt. 1919 után emigrált, Londonban telepedett le. Az emigrációban sikeres forgatókönyveket írt, 1932-ben Korda Sándorral megalapította a "London Film Production"-t. Pályája első felének legmaradandóbb alkotása a Szegények országa című novellája, s az ebből írt Sárga liliom című drámája. Többi művét is időről időre felújítják. Regényei terjedelmesebb novellákra emlékeztetnek. Több mutatása
138
éve
1888 – Meghalt Trefort Ágoston művelődéspolitikus, publicista, miniszter, az MTA elnöke.
Az 1848-as kormányban államtitkári tisztet töltött be, a szabadságharc leverése után egy ideig külföldön élt, majd hazatérte után visszavonult a politikai szerepléstől. A kiegyezés idején a Deák-párt tagja volt. 1872-től haláláig több kormányban is betöltötte a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot, számos művelődéspolitikai intézkedést hozott a közép- és felsőfokú oktatás érdekében. Az 1879. évi népiskola-törvénnyel bevezette a magyar nyelv kötelező jellegű elemi iskolai oktatását. Érdemeket szerzett a magyar műemlékvédelemben, és a Zeneakadémia felállításában. Az MTA tagja, később igazgatója, majd 1885-től 1888-ig elnöke volt. Több mutatása
128
éve
1898 – Megszületett Mályusz Elemér, történész, akadémikus (A reformkor nemzedéke, Árpádházi Boldog Margit).
Mályusz 1920-ban írt Turóc megye kialakulása című doktori disszertációjával a Tudományos Akadémia megvetette a településtörténeti iskola alapjait. 1920-22-ben Bécsben folytatott levéltári kutatásokat, 1922-1930 között a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt. Az 1930 és1945 közötti időszakban a szegedi, majd a budapesti tudományegyetemen tanított.1930-1944 között a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, 1931-35-ben Domanovszky Sándorral és Hajnal Istvánnal a Századok című folyóirat szerkesztője volt. 1945-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. 1947-54-ben az evangélikus egyház levéltárosa, 1954-től nyugalomba vonulásáig az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa volt .Kutatásai felölelték a magyar történelem szinte minden szakaszát. Kiemelkedő eredményeket ért el a középkori és a 18. századi Magyarország történelmének, a hűbériség és a rendiség problémájának vizsgálatában. Művelődési és egyháztörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Nevéhez köthető a népiségtörténeti - kutatás megindítása és szervezése, s egyetemi oktatásának megalapítása. Művei: A reformkor nemzedéke, A népiség története, Árpádházi Boldog Margit, A Rákóczi-kor társadalma, Zsigmond király uralma Magyarországon. Meghalt: 1989.08.25 Több mutatása
108
éve
1918 – Megszületett Benkő Gyula Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész.
Pályája a Royal Revü Varietében indult, de hamarosan a Vígszínházhoz került, amelyhez a háború után is hű maradt. Az államosítást követően az Ifjúsági Színházhoz került. 1951-ben az újjáépült Vígszínházban működő Magyar Néphadsereg Színházához szerződött. A nevét 1960-ban újra megkapó Vígszínháznak nyugdíjba vonulásáig tagja maradt. Szerepei: Liliom (Molnár Ferenc); Trepljor (Csehov: Sirály), Sipos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő). Filmszerepei: Ördöglovas, Díszmagyar, Különös házasság, Szegény gazdagok, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Egri csillagok, Redl ezredes. (Meghalt 1997.06.30) Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett Nemecz Ernő állami díjas geokémikus, akadémikus.
Nemecz külföldi tanulmányútját követően a budapesti Műegyetemen dolgozott, később a Veszprémi Vegyipari Egyetem docense, tanszékvezető egyetemi tanára, dékánja, majd az intézmény rektora lett. 1966-72 között szerkesztette a Földtani Közlönyt. 1979-ben az MTA rendes tagja lett. Kutatási területe: a szilárdtestkémia, az agyagásványok kristályszerkezete és genetikája, a bauxitfeldolgozás kristályfázisai, az ásványi nyersanyagok technológiai hasznosítása. Több mutatása
101
éve