178
éve
Magyar kategória
177
éve
1849 – Szemere Bertalan miniszterelnök vezetésével elásták a magyar koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát.
Magyarország koronáját 1790-től (rövid megszakításokkal) Budán, a várban őrizte a koronaőrség. 1848 decemberében Budána nemzetgyűlési képviselők jelenlétében felnyitották a koronát rejtő ládát és megbizonyosodtak arról, hogy a helyén van. A kormány Debrecenbe költözésekor a ládika is odakerült, majd 1849 nyarán visszahozták Pestre. Július elején, Pest újabb kiürítésekor (Kossuth álláspontjával szemben) Szemere Bertalan elvitette, majd a szóbeszéd szerint Aradon kíváncsiságból fel is próbálta azt, s megállapította: "e föveg nem emberi fejre való". Ezután megpróbálta elrejteni, de ez végül csak Orsovánál sikerült, ahol a Havasalföldre vezető út mellett segítőivel 1849. augusztus 23-án elásta és a rejtekhelyet jól leírta. A császári hatóságok megszerezték a leírást és 1853. szeptember 8-án akadtak rá a ládára. A koronát és az ékszereket előbb Bécsbe, majd Budára szállították. Több mutatása
168
éve
1858 – Meghalt Reguly Antal nyelvész,a finnugor nyelvek és a nyelvrokonság kutatója, utazó.
Reguly pályáját jogászként kezdte, de megismerve Finnországot - és felfedezve a finn nyelvvel való rokonságunkat őshazakutatással, és a rokon nyelvű népek életének, nyelvének vizsgálataival folytatta munkásságát. 1843-47 között bejárta az Ural környékét, élt a vogul, osztják, cseremisz, mordvin rokon népek között. Eközben feltérképezte az északi Ural-vidéket. Az utazással járó nehézségek azonban megviselték egészségét, és hazatérve már nem tudta összegyűjtött jegyzeteit feldolgozni. Hatalmas gyűjteménye a magyarságkutatók és nyelvtörténészek számára igen hasznos anyagként szolgál. 1990-ben az Északi - Urál hegység 1703 méter magas csúcsát róla nevezték el. (Született 1819.07.11) Több mutatása
153
éve
1873 – Megszületett Geőcze Zoárd matematikus.
Geőcze Zoárd Budapesten volt egyetemi magántanár. A felszínszámítás terén alkotott maradandót, számos jelentős szakmunkát írt. (Meghalt 1916.11.26) Több mutatása
149
éve
1877 – Megszületett Medgyaszay István építész, szakíró, aki elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel.
Eredeti nevén: Benkó István. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is. Több mutatása
149
éve
1877 – Megszületett Szabó Ervin könyvtáros, társadalomtudós, könyvtárigazgató, anarcho-szindikalista forradalmár.
Eredeti nevén: Schlesinger Sámuel Ármin
148
éve
1878 – Megszületett Kismarty-Lechner Jenő építész, író, a Nemzeti Múzeum restaurálója.
Eleinte a felső-magyarországi reneszánszon alapuló modern nemzeti stílus kialakítására törekedett, legjellemzőbb műve a sárospataki Állami Tanítóképző épülete. Később klasszicizáló stílusban építette meg Budapesten az egykori Medgyaszay Színházat és a Rezső téri fogadalmi templomot. Restaurálta a Nemzeti Múzeum épületét, a várbeli egykori Helytartótanács, illetve Országház copf - stílusú dísztermét. Tervei alapján építették újjá a várban a Bécsi Kaput. Sokáig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, és szakírói tevékenysége is jelentős. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Hegedűs Erzsébet, Jászai Mari-díjas színésznő.
A debreceni Csokonai Színház Csokonai-díjas és Jászai Mari-díjas művésze volt. Az 1960-as évek derekától nemcsak a színpadon, hanem filmekben és a televízióban is számos szerepet játszott, kiváltképpen munkás- és parasztasszony-figurái voltak rendkívül találóak. Fontosabb filmjei: Fejlövés, Virágvasárnap, Horizont, Fogjuk meg és vigyétek. Több mutatása
102
éve
1924 – Megszületett Ephraim Kishon magyar származású izraeli író, humorista.
Héberül: אפרים קישון, magyarul: Kishont Ferenc. A második világháborúban munkaszolgálatos volt, majd művészettörténetet, szobrászatot és festészetet tanult. 1949-ben hagyta el Magyarországot, előbb Ausztriában, majd Izraelben, egy kibucban élt. Izraelben megtanulta az ivrit (új-héber) nyelvet, és 1952-től 32 éven át a Maariv című lap humoristája.1957-ben kabarészínpadot alapított, 1964-től Hollywoodban is dolgozott forgatókönyvíróként és rendezőlcént.Ma a legsikeresebb izraeli szerző és egyike a világ legnépszerűbb humoristáinak. Több mint 50 kötete, elbeszélése, színdarabja jelent meg héberül, de több mint 30 nyelvre (köztük magyarra) fordított művei közel 40 millió példányban keltek el világszerte. Filmjeivel is számos nemzetközi elismerést aratott, többek között két ízben nyerte el a San Francisco-i Golden Gate-díjat és háromszor a hollywoodi Golden Globe-díjat. Több mutatása
101
éve