Ma Marcell névnapja van

Irodalom kategória

161 éve

1865 – Megszületett Orczy Emma bárónő, magyar származású angol dráma- és regényírónő (A Vörös Pimpernel).

Tarnaörsön született. Leghíresebb műve, a "The Scarlet Pimpernel" (A Vörös Pimpernel) a XX. század egyik legnépszerűbb alkotása volt. "Emmuska" Orczy Félix báró, az ismert zeneszerző, karmester és Wass Emma grófnő egyetlen leánya volt. Édesapja olyan zeneszerzők barátja volt, mint Wagner, Liszt és Gounod. 15 éves korában szüleivel Budapestről Brüsszelbe, majd Londonba költözött, ahol megtanult angolul. Tanulmányait Brüsszelben és Párizsban végezte, majd Londonban a "Heatherby School of Art"-ban festeni tanult, képeiből a Royal Academy is kiállított. 1894-ben férjhez ment Montague Barstow-hoz, akivel a "Heatherby School of Art"-ban ismerkedett meg. Együtt kezdtek könyveket írni és magazinokat illusztrálni, valamint magyar népmeséket fordítani és kiadni. A "The Old Man in the Corner" (1900) című detektívtörténet-gyűjtemény volt az első népszerű munkája. 1905-ben a "The Scarlet Pimpernel" című regényével szerezte meg hírnevét, amelyet 14 nyelvre fordítottak le, és amelyet férjével a színpad számára is átírt. Tárgyát a francia forradalomból vette, mind a regény, mind a színmű ma is nagy népszerűségnek örvend Angliában. Egyéb színműve például: "The Legion of Honour" ("A becsület légiója", 1918), magyarul is megjelent regényei és elbeszélései: "Régi tündérmesék" (1898), "Lady Molly kalandjai" (1918), "Ferenc József gyertyatartói" (1926), "Pimpernel Erdélyben" (1927), "Az okos Pimpernel" (1930), "Sir Percy visszaüt" (1930). Több mutatása

Teljes esemény 0

1865. 09. 23. Született Irodalom Magyar

44 éve

1982 – Meghalt Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró.

Irodalmi pályafutását versekkel kezdte, első írásai a Válasz című társadalompolitikai folyóiratban, falusi riportjai, publicisztikai írásai, elbeszélései a Szabad Népben jelentek meg. Első drámája Szélvihar címmel látott napvilágot. Számos filmet, színművet és rádiójátékot is írt. A tizedes meg a többiek című kisregényéből készült minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmvígjátéka. 1959-81 között az Írószövetségben tevékenykedett, előbb titkárként, főtitkárként, majd 1976-tól elnökként. Közben 1961-63-ban az Élet és Irodalom főszerkesztői tisztét is betöltötte. Több mutatása

Teljes esemény 0

1982. 09. 23. Meghalt Irodalom Magyar

130 éve

1896 – Meghalt Ivar Andreas Aasen norvég nyelvtudós, költő, hazája művelődéstörténetének egyik legnevesebb alakja.

Kristiania-ban (Norvégia) halt meg. Egységesítette a XIV-XIX. századi dán uralom alatt szétzilálódott norvég tájnyelvek többségét. Az általa megalapozott nyelv, a nynorsk, az újnorvég, amelyet ma is kb. egymillió norvég beszél. Szépirodalmi munkássága, korabeli népszerűsége ellenére is, jobbára csak nyelvi dokumentatív-jellegű. Több mutatása

Teljes esemény 0

1896. 09. 23. Meghalt Irodalom

94 éve

1932 – Megszületett Bajnok Zsolt újságíró, szerkesztő.

Bajnok Zsolt tanárként szerzett diplomát, majd tanított. 1954-től a Magyar Távirati Irodában dolgozott munkatársként, rovatvezetőként, majd 1977-től belpolitikai főszerkesztőként. 1979-1984 között a kormány Tájékoztatási Hivatalaiban volt helyettes, majd államtitkári rangban elnök. 1984-től a Magyar Hírlap főszerkesztőjeként, 1989-től 1990 elejéig a kormány megbízott szóvivőjeként tevékenykedett, majd - betegségiig - a Ferenczy Europress belpolitikai szerkesztőségét vezette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1932. 09. 23. Született Irodalom Magyar

87 éve

1939 – Londonban meghalt Sigmund Freud osztrák ideg- és elmegyógyász, esszéíró, a pszichoanalízis megalkotója.

Születési helye Freiberg (ma Pøíbor), akkor Osztrák Birodalom, ma Csehország. A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek, különösen a szexuális és agresszív jellegűek problémát jelentenek. Ezek felszínre hozására irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek, amiben alapvető jelentőséget tulajdonított az álomfejtésnek, ezt nevezte a tudattalanhoz vezető "via regia"-nak, királyi útnak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1939. 09. 23. Meghalt Irodalom