338
éve
Irodalom kategória
227
éve
1799 – Meghalt Csapó József orvos, botanikus, az egyik első magyar nyelvű gyermekgyógyászati szakkönyv írója.
Könyvének címe Kisgyermekek ispitálja, a könyv 1771-ben, Nagykárolyban jelent meg. Más munkái: Új füves és virágos magyar kert, Orvosi Könyvet betegeskedő, szegény sorsú emberek számára.Csapó orvostársának, Weszprémi Istvánnak (1723-1799) már korábban, 1760-ban, Kolozsváron megjelent "A kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatás" című, magyar nyelvű gyermekgyógyászati munka. Több mutatása
107
éve
1919 – Megszületett Fehér Klára író, újságíró.
Nemes Lászlóné, Nemes László író felesége.
106
éve
1920 – Meghalt Eleanor H. Porter amerikai regényírónő.
Legismertebb regénye az 1912-ben megjelent "Az élet játéka - Polyanna".
84
éve
1942 – Megszületett Csörsz István író. (Sírig tartsd a pofád, Bocsánatos bűnök).
Elhagyott a közérzetem, Pangala
167
éve
1859 – Megszületett Sir Arthur Conan Doyle angol regényíró, Sherlock Holmes alakjának megteremtője.
Holmes az 1887-ben megjelent "A Study in Scarlet" című regényében szerepelt először. A mesterdetektív az éles megfigyelőképesség és a logikus következtetés megtestesítője volt. Sok olvasó azt hitte, hogy alakját élő személyről mintázta az író. Legjobb alkotásának az 1902-ben megjelent "A sátán kutyája" (The Hound of Baskervilles) című regényt tartják. Több mutatása
120
éve
1906 – Megszületett Nyíregyházán Gádor Béla író, újságíró (Ludas Matyi újság, Dollárpapa, Állami áruház).
1947-től a Ludas Matyi munkatársa, és 1953. és 1956. között főszerkesztője volt. Filmjei: Dollárpapa, Állami áruház.
119
éve
1907 – Megszületett Laurence Olivier Golden Globe-díjas és Oscar-díjas Shakespeare-színész és rendező (Drakula, A Názáreti Jézus I-II).
A XX. Század legkitűnőbb Shakespeare-interpretátora, aki színészi teljesítményéért bárói rangot kapott. Híresebb szerepei: Hamlet, III. Richárd, Macbeth, Coriolanus. Filmjei: Maraton életre-halálra. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd. Több mutatása
99
éve
1927 – Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1949-ben kapta meg Ph.D. fokozatát, 1954-ben pedig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese lett. Tudományos munkája során elsősorban fluorkémiai kutatásokkal foglalkozott, 1956. után ugyanezt a témát folytatta Kanadában , majd az Egyesült Államokban is. A kémiai Nobel-díjat 1994-ben ítélte neki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, a kénsavnál sok milliószor erősebb, úgynevezett szupersavak felfedezéséért, amelyek lehetővé tették a kémiai iparnak, hogy nagyon olcsó alapanyagokból teljesen új termékeket állíthassanak elő. Oláh Györgynek több mint 1000 tudományos közleménye és számos könyve is megjelent, továbbá több mint 100 szabadalommal büszkélkedhet, többek között a globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Több mutatása
174
éve