93
éve
Irodalom kategória
81
éve
1945 – Meghalt Pap Károly író, akinek Azarel című műve több nyelven is megjelent.
Eredeti nevén: Pollák Károly. Az Est és a Nyugat munkatársa volt.
70
éve
1956 – Meghalt A. A. Milne angol író, Micimackó, Malacka és társai megalkotója.
Teljes nevén: Alan Alexander Milne. Számos humoros esszét, színdarabot és regényt írt. Leghíresebb műve a Micimackó (Winnie-the-Pooh), amely fiának játékmackójáról kapta nevét, és amelynek egyik főszereplője a saját fiáról elnevezett figura, Christopher Robin. Több mutatása
3
éve
2023 – 91 éves korában meghalt Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író, aki a madarak védelmével és madarakról szóló ismeretterjesztéssel foglalkozott.
Dolgozott a Fővárosi Állatkertben. Alelnöke volt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. 17 éven át Balogh Istvánnal együtt készített madárhang-felvételekkel színesített kis anyagokat a Magyar Rádió hetente jelentkező Oxigén című műsorába. Több mint 3600 tudományos ismeretterjesztő írás, novella szerzője. Több mutatása
175
éve
1851 – Meghalt Mary Shelley angol írónő, Frankenstein megalkotója,
Eredeti nevén: Mary Wollstonecraft Godwin Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége. Apja, William Godwin nagy hatású író-filozófus, anyja, Mary Wollstonecraft pedig az újkori nőjogi mozgalmak elindítója volt Angliában, akinek az "A Vindication of the Rights of Woman" című női egyenjogúságot hirdető írása nagy feltűnést keltett Londonban. Hírneves irodalmi szalon működött otthonukban, ahol minden olyan kérdést megvitattak, ami akkoriban foglalkoztatta az embereket: filozófiai, tudományos és valláserkölcsi problémát egyaránt. Anyja Mary születése után néhány nappal meghalt, apját túlságosan lekötötte saját munkája, így a kislány nevelése a szalon vendégeire: írókra, filozófusokra, költőkre, illetve a könyvekre hárult. A korra jellemző szokványos női sorsok helyett élete inkább romantikus, olykor a kissé romlott erkölcsű regényhősökére emlékeztető volt. Függetlensége és az ismeretlen iránti vágyakozása miatt a valóságos életben őt sem érdekelték a morális korlátok, így szeretett bele 16 évesen a szalonjukban feltűnt ígéretes ifjú költőbe, Percy Bysshe Shelleybe, aki nála csupán 5 évvel volt idősebb, sőt már házas és több gyermek apja. Még azt sem tartotta fontosnak, hogy kapcsolatukat eltitkolják, ami a puritán Angliában nagy botrányt okozott. Mary összeveszett apjával, majd szerelmével Franciaországba utazott, ahol azonban nem tudtak megélni, és egy év múlva visszatértek Londonba. Még abban az évben, 1816-ban megszületett a kisfiuk és később kislányuk is, aki azonban hamar meghalt. Shelley törvényes felesége vízbe fojtotta magát, ezért a férfi börtönbe került, Mary pedig megírta első - és mint utóbb kiderült -, legfőbb művét, a "Frankenstein - avagy modern Prometheus" című regényt. A mű Lord Byron, a kétes erkölcsű arisztokrata, szívtipró és költő svájci villájában született, ahová meghívta Shelleyt és Maryt. Minden romantikus kellék adott volt: vadregényes villa, távol a világ zajától, szerelmes fiatalok. A környékbeliek hamarosan mindenfélét híreszteltek a villában történő dolgokról. A féktelen mulatozások, szeánszok és az akkoriban divatos és elterjedt ópiumszívás mellett egészen biztosan itt történt, hogy megszületett Frankenstein. A villa lakói a német gótikus regények olvasgatásán kívül a kor legújabb tudományos eredményeit is megvitatták, amelyek - például Galvani elektromossággal kapcsolatos kísérletei - sokak szemében a mágia határát súrolták. Ezekből merítette Mary az ihletet, hogy írjanak közösen egy igazi, őket foglalkoztató regényt, amiben romantika, borzadály, végzetes szenvedélyek és az új, titokzatos, ördögi, tudományos felfedezések is szerepelnek. Mary végül egyedül írta meg azt művet, amelyben a tudós erkölcsi felelősségének problémája első ízben fordult elő. Az irodalomkutató többsége szerint ezzel a regénnyel indult el a tudományos-fantasztikus műfaj. 1818-ban adták ki először a könyvet álnéven, Mary a második kiadáshoz előszót is írt: "Valami olyasmit szerettem volna létrehozni, ami az olvasót saját belső lidérceihez kalauzolja el, ami rettegést hoz létre a lelkében. Azt a rettegést, amely arra késztet, hogy elhaló szívvel körülnézzen az üres szobában, és amely megfagyasztja a vért az erekben..." Mary Wollstonecraft Shelley elérte a célját, hiszen regénye már két évszázada fagyasztja a vért az olvasók ereiben. Több mutatása
124
éve
119
éve
1907 – Megszületett Hajnal Anna költő, író, műfordító.
Hajnal Anna 1937-38-ban Trencsényi Waldapfel Imrével együtt szerkesztette az Argonauták című rövid életű irodalmi folyóiratot. 1949-től könyvkiadói lektor volt. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. Költeményeiben gyakoriak az antik mintákra utaló képek. Számos gyermek- és ifjúsági könyvet is írt. Fordított az angol költészet remekműveiből. Létrehozta a Tóth Árpád Társaságot, amelynek tagjai a kor jeles írói, költői, kritikusai voltak. 1947-ben Baumgartner-díjat, 1966-ban József Attila-díjat kapott. Több mutatása
117
éve
108
éve
1918 – Megszületett Muriel Spark skót írónő (The Prime of Miss Jean Brodie).
Legismertebb regényét, a "The Prime of Miss Jean Brodie"-t 1961-ben filmre és színre alkalmazták.
84
éve