Ma Teréz névnapja van

Film/Média kategória

162 éve

1864 – Megszületett Louis Jean Lumiere feltaláló, filmrendező, aki testvérével a mozgófilm fejlesztésén dolgozott.

Franciaországban született. Testvérével, Auguste Marie Louis-al együtt szabadalmaztatta a mozgófilm vetítésére alkalmas kinematográfot. Ugyancsak ők találták fel az Autochrome raszterlemezes (additív) színes fotoeljárást. Családjuknak fényképészeti lemezeket gyártó üzeme volt Lyonban (akkoriban még üveg- vagy fémlemezekre készültek a fényképek). Édesapjuk látta az edisoni kinetoscope-ot és vett egyet, hogy fiai megpróbálják megoldani a kivetítés problémáját. A Lumiere testvérek arra jöttek rá, hogy a kivetített kép jó minőségének eléréséhez szaggatott mozgással kell továbbítani a filmet a vetítőgépben: a kivetítés pillanatában a képkocka áll, majd a képet eltakarva gyorsan továbbítják a filmet a következő kockáig. A mozgás valóban jó minőségű rekonstrukcióját úgy valósították meg, hogy ugyanazzal a szerkezettel vetítették ki a képsorozatot, mint amelyikkel felvették. A Lumiere testvérek gépüket tudományos célra készítették, úgy vélték, hogy a természeti események vagy tudományos kísérletek filmen való megörökítése megkönnyíti majd azok tanulmányozását. A mozgókép üzletszerű kiaknázása nem érdekelte őket, édesapjuk irányításával néhány évig hasznosították találmányukat, majd visszatértek korábbi fotóipari tevékenységükhöz. Louis egész életében folytatta tudományos kutatásait, többek között foglalkozott a színes filmmel, és kidolgozta a térhatású film egyfajta technológiáját. Több mutatása

Teljes esemény 0

1864. 10. 05. Született Történelem Film/Média Technika

87 éve

1939 – Megszületett Marie Laforêt francia énekesnő, színésznő (Zsaru vagy csirkefogó).

Teljes nevén: született Maïtena Marie Brigitte Doumenach. A magyar mozinézők főleg három filmből emlékezhetnek rá: nagyon fiatalon Alain Delon partnere volt a Ragyogó napfény című, 1960-as René Clement-filmben, a hetvenes évek végén Jean-Paul Belmondo barátnőjét játszotta a Zsaru vagy csirkefogó című nagy sikerű krimiben, majd a nyolcvanas évek közepén őt csalja Belmondo a Kellemes húsvéti ünnepeket! című vígjátékban, Sophie Marceau-val. Több mutatása

Teljes esemény 0

1939. 10. 05. Született Film/Média Nő Zene

162 éve

1864 – Meghalt Madách Imre író, költő, ügyvéd, politikus, Az ember tragédiájának szerzője.

A reformkor egyik legnagyobb írója. Legkiemelkedőbb alkotása, Az ember tragédiája nemcsak a magyar irodalom egyik gyöngyszeme, de világsikert is aratott. Ismert műve még a Mózes és a Csák végnapjai. Madách Imre Alsósztregován (ma Szlovákiában) született 1823-ban. Gyermekkorát szüleinek kastélyában töltötte külön nevelők vezetésével. A hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837 őszén került a Pesti Egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. Figyelemmel kísérte a folyóiratokat, a kor legjelesebb magyar költőinek műveit olvasta. Úszni, vívni, festeni, zongorázni tanult, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain,színház- és koncertprogramjain, megismerkedett az Ifjú Magyarországgal, a radikális fiatalok csoportjával, és ezen kívül a faeszterga használatát is elsajátította. 1841 októberében és novemberében tette le ügyvédi vizsgáját a Pesti Egyetemen. 1842. január 16-ától tiszteletbeli aljegyzőként dolgozott. Ez év december 19-én megkapta ügyvédi oklevelét. 1843 elején írta Férfi és nő című drámáját, amelyet 1843 márciusában benyújtott a Magyar Tudományos Akadémia drámapályázatára, de nem nyert díjat. 1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet. 1846-ban megszületett fia, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén megszületett fia, Aladár. Augusztusban Madách Imrét nemzetőrök szervezésével bízták meg.1848-1849-ben Madách betegsége miatt nem vehetett rész a szabadságharcban. 1849 júliusában az orosz csapatokkal szembeni általános népfelkelésre szólította fel környéke lakosságát. 1851. június 7-én megszületett lánya, Jolán. 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. A börtönben megírta Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen. 1853. április 2-án megszületett lánya, Anna Borbála. Augusztusában szabadlábra helyezték. A következő év július 25-én elvált feleségétől. 1856 és 1857 között megírta Az ember tragédiája második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között készítette Az ember tragédiája egyetlen fennmaradt változatát. 1861-ben választási ?hadjáratot? folytatott. Röplapjának központi gondolata a francia forradalom eredeti jelszava: ?Szabadság, egyenlőség, testvériség?. Márciusban országgyűlési képviselő lett. 1862. január 30-án megválasztották a Kisfaludy Társaság tagjává. 1863. január 13-án megválasztották az MTA levelező tagjának. 1864 elején írta Tündérálom címen utolsó, befejezetlenül maradt művét. Október 5-én szívelégtelenségben elhunyt. Sírja az alsósztregovai kastély parkjában áll. Több mutatása

Teljes esemény 0

1864. 10. 05. Meghalt Film/Média Irodalom Magyar

14 éve

2012 – Meghalt Claude Pinoteau francia filmrendező, aki a Sophie Marceau főszereplésével 1980-ban forgatott Házibuli rendezője.

Apja gyártásvezető, bátyja rendező volt. Karrierjét kellékesként és gyártásvezetőként kezdte, majd a korszak legjelentősebb filmrendezői (Jean Cocteau, Max Ophüls, Henri Verneuil, Claude Lelouch) mellett dolgozott asszisztensként. A bűnügyi történetek rajongójaként első saját filmjét Pinoteau Le Silencieux címmel 1972-ben forgatta Lino Venturával a főszerepben, majd 1974-ben a krimi-komédia La Gifle-nek is Ventura játszotta a főszerepét Annie Girardot és az akkor alig húsz éves Isabelle Adjani oldalán. A kamaszok problémái érdekelték az 1980-ban forgatott Házibuli, majd a két évvel később készült A házibuli folytatódik című filmekben is. Mindkét rész hatalmas kasszasiker volt, s a 14 évesen felfedezett Sophie Marceau-ból világsztár lett. Ő játszotta az 1987-es A párizsi diáklány címszerepét is. 2005-ben megjelent önéletrajzában hosszan írt ötvenéves töretlen pályafutása anekdotikus emlékeiről. "Csak szenvedéllyel lehet ezt a mesterséget űzni. A rendezők történetmesélők". Több mutatása

Teljes esemény 0

2012. 10. 05. Meghalt Film/Média

85 éve

1941 – Meghalt Kabos Gyula színész, komikus (Hyppolit, a lakáj).

Kabos kezdetben táncoskomikus volt, majd komikus lett, s a legnagyobb magyar nevettetővé vált. Az 1930-as évek elejétől a magyar filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze volt, s ezzel párhuzamosan a főváros legjobb prózai együtteseiben játszott. Híres szájcsücsörítő grimaszával és jellegzetes dadogásával óriási sikereket aratott. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és kedves ügyefogyottságot sugároztak. 1929-ben a Fővárosi Operettszínház igazgatója lett, de vállalkozása nem járt sikerrel, óriási adósságot halmozott fel. 1939-ben a fasizmus elöl az Egyesült Államokba emigrált, ahol alkalmi fellépéseivel szórakoztatta a magyar közösségeket. Legnépszerűbb filmjei a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó. Földi maradványait 1996-ban a budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. Több mutatása

Teljes esemény 0

1941. 10. 06. Meghalt Film/Média Magyar Színház