171
éve
Alkotás kategória
148
éve
1878 – Meghalt Szkalnitzky Antal építész, Budapest arculatának meghatározó építésze.
Válogatás legismertebb épületeiből: Az Oktogon négy épülete, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, Széchenyi István tér, Főposta épülete, Budapest, Petőfi Sándor utca, A budapesti tudományegyetem Szerb utcai épülete és az egyetem könyvtára, ma: Egyetemi Könyvtár, Budapest, Ferenciek tere, orvosi klinikák központi épülete, Élettani Intézet, ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar "E" épület. Több mutatása
108
éve
1918 – Meghalt Angster József, hazánk legjelentősebb orgonaépítője.
Angster József (Kácsfalu, 1834.07.07. – Pécs, 1918.06.09.) asztalos mesterséget tanult Eszéken, vándorévei után Bécsben, a jónevű Titz Péter orgonagyárában dolgozott. Majd három évig Párizsban, a világhírű Aristide Cavaile-Coll cégnél bővítette ismereteit. Részt vett a Notre-Dame, a Saint Denis és a Saint Sulpice templomok orgonáinak készítésében. 1867-ben Pécsett nyitotta meg önálló műhelyét, első alkotása az új zsinagóga orgonája volt. 1876-ban készítette a kalocsai Székesegyház orgonáját; ezért a művéért ?A kalocsai érsek orgonaépítője? címmel tüntették ki. 1886-ban megjelent Az orgona története, lényege és szerkezete című könyve. A pécsi orgonagyár 83 éves fennállása során több mint 1200 orgonát és mintegy 3000 harmóniumot készített. A leghíresebb Angster orgonák a következő templomokban találhatók: pécsi székesegyház, budapesti Kálvin-téri református templom, győri székesegyház, kassai székesegyház, budapesti Szent István Bazilika, kolozsvári református templom, szegedi Fogadalmi templom. Több mutatása
31
éve
1995 – Meghalt Lelkes István újságíró, író, fotóművész.
Lelkes István 1942-ben a Népszavánál kezdett, ahol a német megszállásig külső munkatársként dolgozott. 1945-ben a lap rendes munkatársa lett. Mesterének tekintette Bálint Györgyöt, Szerb Antalt és Márai Sándort. Kollányi Ágoston mellett a filmgyárban is dolgozott. Tanulmányai, kritikái jelentek meg az Interpress, az Új Írás, az Új Hang, az Élet és Irodalom, a Magyar Nemzet és egyéb újságok hasábjain. A rádióiskola sorozatban közölte a híres emberek életpályáját bemutató hangjátékait. Több mutatása
14
éve
2012 – 89 éves korában meghalt Paul Jenkins amerikai absztrakt expresszionista festő.
Az 1960-as években az LSD által kiváltott élénk színű látomásokat vitte vászonra.
13
éve
2013 – A szecesszió világnapja (Art Nouveau World Day)
2013 óta minden év június 10-én tartott építészeti, kulturális világnap.
207
éve
127
éve
1899 – Megszületett Martyn Ferenc, Kossuth-díjas szobrász, festő, aki a non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt.
Teljes neve: Martyn Ferencz Victor Gaston. Érdemes művész. 1926-1940 között Párizsban élt, tagja volt az Abstraction-Création művészcsoportnak. 1940-1945 között Budapesten, majd haláláig Pécsett élt. Több évtizeden át vezette a dél-dunántúli képzőművészeti életet. A magyar államra hagyományozott műveiből Pécsett (Káptalan u. 6.) állandó múzeumi kiállítás nyílt. A non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt, az 1960-as évektől a sík-geometrikus ábrázolás felé fordult. Szobrászként is a modern magyar szobrászat első kísérletezői közé tartozott. A Dél-Dunántúl kulturális életének is meghatározó alakja volt. Jelentősek könyvillusztrációi is (Don Quijote, Bovaryné, Joyce). Több mutatása
83
éve
1943 – Bíró László József Argentínában szabadalmaztatta a golyóstollat.
A véglegesített technológiájú, ma is használt változatot szabadalmaztatta. A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt, például az U.S.A. hadserege 20000 darabot rendelt. A gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés mellett a modern kémia és a huszadik századi precíziós gyártás tette lehetővé. A tollbetét ha kifogy, azt eldobjuk, házilag nem lehet tintával újratölteni, mivel a viszkózus tintának a tartályba juttatását speciális, nagysebességű centrifugálással végzik. Bíró László József nyughatatlan ifjúkorában szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig sokmindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára is itt kapott szabadalmat 1943-ban. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Elismertségét bizonyítja többek között, hogy választott hazájában az ő születésnapja, szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja. Több mutatása
112
éve