98
éve
Alkotás kategória
47
éve
1979 – Meghalt Németh Kálmán szobrászművész, faszobrász, restaurátor, a hazai restaurátorképzés megalapozója.
A háború borzalmai mélyen érintették, alkotásai a békére, a hazaszeretetre, az emberségre intenek. Politikai nézetei nem illettek a szocialista kultúrpolitikai elképzelésekbe, nyugdíjazásakor, 1965-ben, engedélyeztek egyhetes kiállítást műveiből az Iparművészeti Múzeum aulájában, a nagy érdeklődés miatt kiállítást három hónapig meghosszabbították, tizenhétezren tekintették meg a munkáit. 4 műve a Magyar Nemzeti Galéria raktárában található meg. 1947-től a Szépművészeti Múzeum középkori és a barokk szobrait restaurálta, melyek a háború alatt súlyos károkat szenvedtek. Számos hamisítást derített ki, ugyanakkor néhány ismeretlen eredeti alkotást is felfedezett. Több mint húsz éven át a Szépművészeti Múzeum restaurátora volt. 1962–1965 között iskolát hozott létre a jövő restaurátorainak, ő fektette le a restaurátorképzés alapjait Magyarországon. Halála után utcát, iskolát neveztek el róla, Fót Város Önkormányzata díszpolgári címet adományozott neki, házát, kertjét és a képzőművészeti alkotásokat 1978-ban Fót Nagyközség Tanácsára hagyta azzal a feltétellel, hogy azt megőrzik és múzeumként üzemeltetik. Több mutatása
3
éve
110
éve
1916 – Megszületett Ferruccio Lamborghini olasz autógyáros.
teljes nevén: Ferruccio Elio Arturo Lamborghini. Katonai kocsikat gyártott majd 1949-ben rátért a traktorok építésére. Az ötvenes években vásárolt magának egy Ferrarit, de elégedetlen volt vele, mert sokat kellett szereltetnie. Egyenesen Enzo Ferrarihoz fordult reklamációjával, de nem foglalkoztak vele. Ekkor határozta el hogy megteremti a Szuperkocsit ami még a Ferrarikat is felülmúlja. Több mutatása
193
éve
1833 – Megszületett Hopp Ferenc optikus, műgyűjtő, múzeumalapító.
Morvaországban született. 13 évesen már optikustanoncként dolgozott Calderoni Istvánnál, akinek felesége szintén Fulnekből származott. Calderoni, mivel nem volt fiúörököse, felkarolta és Bécsben majd New Yorkban taníttatta. 1864-ben átvette a céget, Calderoni és Társa cégnév megtartásával a vállalkozást továbbfejlesztette, optikai műszerek, fényképezőgépek készítése, forgalmazása mellett meghonosította Magyarországon az iskolai szemléltetőeszköz-gyártást. Híressé vált üzlete a Deák Ferenc és a Váci utca sarkán állt, s még a híres Ázsia-kutató, Stein Aurél is vásárolt itt fényképezőgépet.1882 és 1914 között öt Föld körüli utazása volt, elsősorban Kelet-Ázsia, főképp Kína és Japán érdekelte, utazásai során jó érzékkel vásárolt műtárgyakat. A Magyar Földrajzi Társaság ülésein sorozatosan előadásokat tartott utazásairól, több útibeszámolója nyomtatásban is megjelent, sok saját készítésű fényképfelvételével. Támogatta több tudományos egyesület működését.Műtárgyait közgyűjteményeknek adományozta, például karthágói – pun – kerámiagyűjteménye ma a Szépművészeti Múzeumban van. Végrendeletében műgyűjteményét, több mint négy és fél ezer darab, túlnyomórészt keleti műtárgyat villájával és kertjével (Budapest VI. kerülete, Andrássy út 103.) együtt az államra hagyta múzeumalapítás céljából, ami ma a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum (japán, kínai, indiai és délkelet-ázsiai gyűjtemény). Több mutatása
132
éve
130
éve
1896 – Megszületett Tristan Tzara román származású francia költő, a dadaizmus megalapítója.
Születése az akkori naptár szerint április 16. Román helyesírással: Țara, eredeti nevén Samuel Rosenstock, felvett neve a román trist în țară, azaz szomorú az országban mondatból származik. A dada kifejezés megalkotója. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre.1919-ben Párizsba költözött, sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukkasztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult. 1929 végén csatlakozott a konstruktívabb szürrealistákhoz, a szürrealizmus és a marxizmus összeegyeztetésével foglalkozott. 1947-49 között Joan Miróval, aki nyolc képből álló sorozatot festett Tzara műveihez. 1937-ben csatlakozott a Francia Kommunista Párthoz. Az 1930-as években részt vett a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban a francia ellenállási mozgalom aktív részese volt. 1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a magyar forradalom szovjet elfojtása ellen. Több mutatása
95
éve
1931 – Megkezdődött a magyar hangosfilmgyártás.
A régi Corvin Filmgyár telepén, a budapesti Gyarmat utcában kezdték forgatni a "Kék bálvány" című filmet 1931. április 28-án, és öt hónappal később, 1931. szeptember 25-én már be is mutatták a budapesti Royal Apolló moziban. Olyan népszerű színészek játszottak benne, mint Jávor Pál, a főszereplő, Beregi Oszkár és Gózon Gyula. Rendezte Lázár Lajos, operatőre Eiben István volt.A film azonban nagy bukás volt. Szokatlan volt a témája, egy Amerikában játszódó, szenvedélyektől fűtött társadalmi dráma. A rossz történetet egy rossz forgatókönyv dolgozta fel, minden rossz volt rajta, úgyhogy a hazai közönségnek nem tetszett, nem is fogadta el. Csupán a film két betétdala volt sikeres.Mégis ez a film jelentette a magyar hangosfilm-korszak kezdetét. Több mutatása
97
éve
76
éve