7
éve
Alkotás kategória
44
éve
1982 – 58 éves korában meghalt Bolgár Judit szobrászművész.
Leginkább kő alapanyagú szobrokat, domborműveket, de kerámia, terrakotta, ólom és bronz szoborműveket is készített. Kubista stílusban is alkotott. Több mutatása
159
éve
1867 – Megszületett Fényes Adolf festőművész.
Eredeti nevén Fischmann Adolf. Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten (III. kerületben) utcát neveztek el róla.
95
éve
1931 – Megszületett Frank Auerbach német-brit festő.
Teljes nevén: Frank Helmut Auerbach. 1935-ben 8 évesen érkezett szülei nélkül Londonban, és onnantól szinte nem hagyta el Londont. Francis Bacon és Lucian Freud mellett meghatározó alakja lett a Londoni Iskolának, akik figuratív képeket alkottak. Több mutatása
89
éve
1937 – 41 éves korában meghalt Wallace Hume Carothers amerikai vegyész, a nylon (nejlon) feltalálója.
1928-ban kezdte ez irányú kutató munkáit, 1932-ben sikerült először a nylont szintetikusan előállítania. A DuPont cég 10 évig dolgozott 27 millió dolláros ráfordítással, mire az első nylon-harisnyákat elő tudta állítani. A nylon elnevezés valószínűleg a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. Carothers ezzel azt akarta kifejezni, hogy a műszál a valódi japán selyemmel versenyképes lesz. Más feltételezés szerint a tréfás rövidítés az első tömeges felhasználás során, a második világháborúban jött létre, amikor az amerikai pilóták ejtőernyő selymét nejlonból készítették, mivel a japánok nem szállítottak nekik selymet. A nylont első ízben a New York-i világkiállításon mutatták be, így az eredeti elnevezés állítólag a "New York Pylon", a kiállítás védjegyéül is szolgáló híres szabadságszobor nevéből származott. 1954. óta a nylon minőségi megjelölése a lineáris, alifás poliamidoknak. Magyarországon néhány éve megváltoztatták a nylon írásmódját, így ma már a fonetikus nejlon alakot használjuk. Több mutatása
89
éve
1937 – Megszületett P Benkő Ilona, Munkácsy Mihály-díjas iparművész, keramikus.
Eredeti neve: Benkő Ilona, asszonyneve: Péri Józsefné, művésznév: P Benkő Ilona. Érdemes művész. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2010). Péri József ötvösművész özvegye. Több mutatása
88
éve
1938 – Megszületett Janáky István konceptuális építész (Városligeti Időkerék).
Hatott rá Molnár Farkas építészete és a Bauhaus azon elve, hogy képzőművészeti alkotásokra az építészetnek nincs szüksége, ellentmond id. Janáky István építészetről vallott felfogásának, egyébként apja nyomdokain haladt. Építészeti rajzain a táj és növényzet kiemelt szerepet kapott. 1974-ben Schaár Erzsébet: Utca című művének kiállítóházát tervezte Pécsre, 1998-ban pedig annak a 60 tonnás Időkerék-szerkezetnek a terveit készítette el, amelynek alapkövét 1999. december 31-én a Városligetben helyezték el. Különös sorsú, szélesebb körben is ismertté vált terve Lepkeháza (1990). A sevillai Expo magyar pavilonjának tervezésére kiírt pályázaton ez a terv ugyan első díjat nyert, Magyarországot azonban – egy megváltoztatott döntés hatására – mégsem ez az épület képviselte a kiállításon. Több mutatása
46
éve
1980 – Meghalt Alfred Hitchcock angol filmrendező, a feszültségkeltés, a borzongatás mestere. (Madarak, Psycho).
A filmtörténet egyik legnagyobb hatású rendezője. Londonban született egy többségében ír katolikus családban. Műszaki rajzoló volt, úgy került a film világába, hogy némafilmekhez rajzolt feliratokat. Később minden mást is csinált a stúdióban és a cég irodáiban, majd egy idő után a feliratokat fordította és írta is. A filmstúdiót, ahol dolgozott Michael Balcon producer vette meg, aki támogatta Hitchcockot filmes karrierjében. 25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően David O. Selznick producer hívására Hollywoodba települt át. 1944-ben átmenetileg visszatért Angliába, hogy háborús híradófilmeket készítsen. 1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 1980. április 18-án halt meg 81 évesen. Filmjei a félelem és a fantázia keverékén nyugszanak. Jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben is szerepel. Angliában barna, míg amerikában szőke színésznőket alkalmazott filmjeiben. 1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Első remekműve az 1927-es A titokzatos lakó, melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Ő maga ezt a filmet tekintette az első valódi "Hitchcock-filmnek". Első hangosfilmjét, az 1929-es Zsarolást eredetileg némafilmnek szánták, de részben hangos részekkel egészítette ki, részben a néma részeket utólag szinkronizálta. Ez volt az első brit hangosfilm. További sikerei: Az ember, aki túl sokat tudott; 39 lépcsőfok; Londoni randevú; A Manderley-ház asszonya; Mentőcsónak; Forgószél; Gyilkosság telefonhívásra; Hátsó ablak; Szédülés; Észak-Északnyugat; Psycho; Madarak. Több mutatása
113
éve
1913 – Gideon Sundback of Hoboken szabadalmaztatta a cipzárt.
Sundback svéd-amerikai mérnök Whitcomb L. Judson cipzárját fejlesztette és tökéletesítette az által, hogy megalkotta a nyitást és zárást végrehajtó kocsit. Több mutatása
107
éve