Ajtony
Március 13., Április 30., Június 16., Július 27.
Török eredetű régi magyar név. Jelentése: arany.
Március 13., Április 30., Június 16., Július 27.
Török eredetű régi magyar név. Jelentése: arany.
Március 13., Július 27., Szeptember 27., November 12., December 20.
A latin Christianus név rövidüléséből származik. Jelentése Krisztushoz tartozó, keresztény.
Március 13.
Bizonytalan, valószínőleg görög eredetű. Jelentése ez esetben: jeles. Esetleg az Arétász férfinév női párja.
Február 17., Március 13., Április 23., Szeptember 1.
Görög, magyar eredetű név, az Egid név rövidülésének a régi magyar olvasata. Jelentése pajzshordozó. Más feltevések szerint a régi magyar Egyed személynév az egy számnév vagy a szent jelentésű egy szó, -d kicsinyítőképzős származéka. Jelentése ez esetben egyetlenke vagy elsőszülött, illetve szentecske.
Március 13., Április 13., Május 6., Szeptember 4., Szeptember 6., November 3.
Germán eredetű, jelentése harci istennő, tevékeny, serény. Más magyarázat szerint a már nem használatos Ida-, Idu- kezdetű, összetett nevek rövidülése.
Március 13., Szeptember 15., Szeptember 16.
Vitás eredetű név, jelentése bizonytalan. Egy újabb kutatás szerint, talán az Irmgard, Irmhild német nevek rövidülése, vagy az Irma és a Hilda vegyüléséből származik.
Március 13., Április 28., Augusztus 25.
Latin eredetű név, Patrícius férfinév női párja, jelentése rómainak született nemes.
Február 8., Március 13., Szeptember 28., Október 17., Október 24.
Héber eredetű bibliai név, jelentése békés, szelíd.
Március 8., Március 13., Június 23., November 20.
Régi magyar személynév. Az ótörök sultan, soltan szóból származik, eredetileg sz-szel ejtették. Jelentése: uralkodó, fejedelem. (A szultán szó is összefügg ezzel, a török császárokat azonban csak a XV. századtól nevezték így.) Zoltán, illetve Zolta volt a neve Árpád fejedelem ötödik fiának, aki nem volt uralkodó, csak herceg, fia, Taksony fejedelem révén azonban mégis az Árpád-házi királyok egyik ősapja lett. (Taksony unokája Vajk, azaz István király, dédunokája I. Endre és I. Béla.) A Zoltán név ezután a XIV. századig még előfordult, bár ritka volt, majd a XIX. század elején újították föl.