162
éve
Technika kategória
15
éve
2011 – Meghalt Steve Jobs, akinek a számítógépes egér és betűtípusok, és az érintőképernyős telefonok elterjedését köszönhetjük.
Üzletember és feltaláló, akinek saját meghatározása szerint célja a könnyen kezelhető, funkcionális és elegáns elektronikai termékek kifejlesztése. Találmányai: http://www.nytimes.com/interactive/2011/08/24/technology/steve-jobs-patents.html?smid=fb-nytimes Egy éves kora előtt örökbe fogadta a gazdag házaspár, Paul és Clara Jobs, és ők adták neki a Steven Paul Jobs nevet. Őket tekinti valódi szüleinek. Az örökbefogadó Paul Jobs mérnök volt a városi elektronikai társaságnál, megadva ezzel a hátteret Steve jövőjéhez. Kapcsolatot tart fenn vér szerinti szüleivel, a szíriai származású Abdulfattah Jandalival és az amerikai Joanne Simpsonnal, és azok későbbi gyermekeivel is. A főiskolát hamar abbahagyta, hogy elektronikai karrierjét építse. Azonban a főiskolán elvégzett szépírás kurzus nélkül a Macnek soha nem lettek volna változtatható betűképei vagy arányosan ritkított betűtípusai. 1976-ban Steve Wozniakkal és Ronald Wayne-nel közösen megalapította az Apple Computert. Sokan tartják a számítástechnika egyik úttörőjének, aki meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben (GUI) és az egérben. Jobs irányítása alatt fejlesztette ki az Apple Computer a cég egyik fő termékét, az Apple Macintosh számítógépet. 1986-ban felvásárolta az animációs filmeket készítő Pixar Animation Studios-t, ettől fogva ő volt a cég elnök-vezérigazgatója. A Pixar munkája többek közt a Toy Story – Játékháború és a Némó nyomában. 2006-ban a Pixar feletti tulajdoni jogáért cserébe részvényeket kapott a Walt Disney Company-ben, amivel ő lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese. 2005-ben ő tartotta az amerikai Stanford egyetem diplomaosztó ünnepségén a beszédet. 1991 március 18-án feleségül vette Laurene Powellt, három gyermekük született. Korábbi kapcsolatából van egy lánya is, az 1978-ban született Lisa Brennan-Jobs. Több mutatása
144
éve
1882 – Megszületett Robert Hutchings Goddard amerikai feltaláló, a modern rakétatechnika atyja.
Robert Hutchings Goddard már 1907-ben tanulmányt írt a bolygóközi űrrepülésről, 1914-ben pedig két szabadalmat is kapott: egy többlépcsős rakétára és a folyékony üzemanyagú rakétára. 1926-ban sikerült először kilőnie (két és fél másodpercre, 184 láb távolságra és 41 láb magasra) a világ első folyékony meghajtású rakétáját. 1935-ben sikerült rakétájával átlépnie a hangsebességet. Összesen 214 szabadalommal rendelkezett, sok találmánya képezi a modern rakétatechnika alapjait. Több mutatása
50
éve
1976 – Meghalt Lars Onsager Nobel-díjas norvég származású amerikai kémikus, egyetemi tanár.
A fizikai kémia több területén végzett kutatásokat. Elméletének egyik legfontosabb fejezete különféle áramlási jelenségeket vizsgál. A róla elnevezett lineáris törvényben megállapította, hogy a folyamat sebessége arányos a folyamatot előidéző termodinamikai erővel. Vizsgálta a jég elektromos tulajdonságait, a szuprafolyékonyságot és a félvezetőket. Munkásságáért 1968-ban Nobel-díjat kapott. Több mutatása
137
éve
75
éve
1951 – Meghalt Otto Fritz Meyerhof Nobel-díjas német származású amerikai biokémikus.
Eleinte főként a pszichológia és a pszichiátria kérdései foglalkoztatták, későbbiekben azonban érdeklődése inkább a sejtélettan felé fordult. Dolgozott a heidelbergi klinika laboratóriumában, a nápolyi zoológiai állomáson, végül a kieli egyetemen. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat 1923-ban kapta - megosztva - "az oxigénfelhasználás és az izmok tejsavtermelése közötti viszony törvényszerűségeinek felfedezéséért". A kitüntetés elnyerése után a heidelbergi Max Planck Intézet élettani osztályának igazgatója lett. 1938-ban a fasizmus elől Franciaországba települt, majd az Egyesült Államokba költözött. A philadelphiai pennsylvaniai egyetemen dolgozott. Kutatásai révén bebizonyította, hogy mennyiségi összefüggés van a glikogéncsökkenés; valumint a tejsav megjelenése között,s ebben a folyamatban nincs oxigénfelhasználás. Több mutatása
29
éve
107
éve
67
éve
1959 – Először közvetítettek képeket a Hold túlsó oldaláról.
A Luna-3 űrszonda végezte a műveletet. Az első kép 63 500 km-ről készült. Összesen 29 képet csináltak, melyek igen kis felbontásúak voltak, de a képződmények közül sok azonosítható volt. Az mindjárt kiderült, hogy a Hold túloldala másmilyen, mint a látható: elsősorban a sötét tengerek hiánya feltűnő. Több mutatása
114
éve