68
éve
Született kategória
629
éve
1397 – Bécsben megszületett Albert magyar király, az első Habsburg, aki elnyerte a magyar koronát.
II. Albert néven német-római császár IV. Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő gyermeke volt. V. Albert néven, osztrák hercegként 1422-ben feleségül vette Zsigmond király leányát, Erszébetet. 1423-ban Zsigmond Morvaország kormányzójává nevezte ki, a husziták ellen folytatott állandó küzdelmet. 1435-ben sikeresen harcolt a törökök ellen. Zsigmond halálakor a magyar bárók elfogadták leendő királyként, de 1437. december 18-án azzal a feltétellel járultak hozzá királlyá választásához, hogy csak a magyar rendek beleegyezésével fogadja el a német-római koronát, és halála esetén fiúgyermeke, ha ilyen nem születne, akkor Erzsébet örökli a magyar koronát. 1438. május 31-én koronázták német-római császárrá. Május 6-án a cseh katolikus rendek is kikiáltották királlyá, de a huszita nemesség Podjebrád György vezetésével Kázmér lengyel herceget választotta meg. Június 29-én mégis cseh királlyá koronázták, de a cseh husziták hívására Kázmér herceg bátyja, III. Ulászló lengyel király betört Csehországba, és Albert csak a magyar és a német birodalmi seregek támogatásával tudta megtartani a cseh trónt. A Habsburgoknak ekkor vált először ténnyé Magyarország és Csehország, valamint Ausztria egyesítésére irányuló törekvése. 1438-ban, amikor Albert először megjelent Budán, azonnal gyűlölethullám tört ki a "német" uralom ellen, amelynek szításában része volt a király feleségének, Erzsébetnek és Zsigmond özvegyének, Cillei Borbálának, valamint a huszitáknak is. Az országgyűlésen a magyarul nem beszélő, elszigetelt király előtt a főurak kijelentették, hogy a születés jogcímén a trón elsősorban Erszébetet illeti meg. Magyarországon a kormányzati rendszeren nem tudott változtatni, 1439-ben megerősítette a rendek kiváltságait, valamint megtiltotta a külföldiek hivatalokba ültetését és birtokadományokban részesítését. Az 1439 nyarán megindított törökellenes hadjáratának csúfos vereségéhez is nagyban hozzájárult a királyi családon belüli nyílt versengés. Az ostromlott Szendrő felmentése kudarcot vallott, a törökök a várat is elfoglalták. Miközben Titel felé indult, serege teljesen szétszéledt. Albert megbetegedett vérhasban, majd útközben Neszmélyen meghalt. Erzsébet királyné már ekkor terhes volt, és csak Albert király halála után, 1440. február 22-én született meg fia, a későbbi V. (Utószülött) László. Albert végrendelete szerint születendő gyermeke gyámságát magyar, cseh és osztrák főnemesekre bízta. A bécsi Szent István-templomban akart temetkezni, de Székesfehérvárott temették el a magyar főurak. Több mutatása
130
éve
107
éve
1919 – Megszületett Gencsy Sári szoprán opera-énekesnő.
Születése más források szerint 1924 vagy 1929.
103
éve
1923 – Megszületett Dávid Katalin kétszeres Széchenyi-nagydíjas művészettörténész.
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2011), 1954-ben megalapítója volt a Művészettörténeti Dokumentációs Központnak, 1966-tól a Magyar Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa volt. 1970-ben kinevezték az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyelete vezetőjének. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven. Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett Juhász Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas költő, szerkesztő, a Nemzet Művésze.
1951-1974-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1974-1991-ig az Új írás főszerkesztője. Első verseskönyve, a Szárnyas csikó 1949-ben jelent meg, majd hamarosan két elbeszélő költeménnyel jelentkezett. A Sántha családa földosztásnak, az Apáma korán elhunyt szülőnek állított emléket, utóbbi művéért 22 évesen Kossuth-díjat kapott. A verseket egyszerű, naiv világszemlélet hatotta át, a szegényeket és a gazdagokat, a betegséget és az egészséget állította szembe. Határozottan vállalta az új kort, ars poeticái is ezt fejezték ki. Tipikus műfaja az életkép. Híresebb művei: Óda a repüléshez (1953); A tékozló ország(1954); A virágok hatalma(1955), A tenyészet országa (életmű gyűjtemény, 1957) Harc a fehér báránnyal (1965). 1973-ban másodszor is Kossuth-díjat kapott. Egy alkalommal Nobel-díjra is fölterjesztették. Az angol kiadás előszavában W. H. Auden korunk egyik legnagyobb versének nevezte a Szarvas-éneket. 1993-ban a Sztrugai Költői Esték Aranykoszorúját is megkapta. Több mutatása
89
éve
77
éve
52
éve
211
éve