68
éve
Született kategória
32
éve
121
éve
1905 – Megszületett Rejtő Jenő író, Fülig Jimmy, Vanek úr megalkotója.
Reich Jenő néven, zsidó családban született a későbbi Rejtő Jenő, avagy P. Howard, avagy Gibson Lavery. Elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, de színészi tehetség híján inkább a színdarabírással foglalkozott, szép sikerekkel. 21 évesen, pár fillérrel a zsebében, kalandra éhesen nekivágott Európának, majd rövid időre a francia idegenlégióba is beállt. 1930-ban visszatért Pestre, és írni kezdett. Írt színdarabokat, cikkeket, útközben összeszedett élményeiből pedig számos regény született, igazi, jó értelemben vett ponyvák, teli a rá jellemző humorral és öngúnnyal. Volt saját stílusa, volt rengeteg ötlete, így volt lelkes olvasóközönsége is. Sikereinek és életének a háború és a fasizmus vetett véget. Az Egyedül vagyunk című lapban 1942. októberében megjelent róla egy cikk, amely sérelmezte, hogy zsidó létére még mindig Pesten van, és még mindig ír. Szanatóriumból munkaszolgálatra vitték, amit egyébként is gyenge, beteges szervezete nagyon rosszul viselt, ennek ellenére kicsi hátizsákját a minusz 40 fokos hosszú gyalogúton is cipelte, hogy dolgozni tudjon. Utolsó napjaiban a "Nagy Regény" megírásán dolgozott. Vidám könyveit "csak" történeteknek tartotta, ellenben amit megélt, az maga volt a történelem. Ezt akarta megírni élete főműveként. Teste azonban nem bírta, az egyik legolvasottabb magyar író 38 évesen Ukrajna hómezein halt meg 1943 január 1-jén. Több mutatása
184
éve
1842 – Megszületett idősb. mezőkomáromi Entz Géza biológus, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja majd igazgatója.
Főként egysejtűekkel, valamint a növényi és állati szervezetek együttélésével foglalkozott. A német mellett jól beszélt magyarul, franciául, angolul, továbbá írt olaszul és latinul. Az MTA levelező tagja (1883), az MTA rendes tagja (1890), az MTA igazgatója (1909). Fia ifj. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár. Több mutatása
141
éve
1885 – Megszületett Kosztolányi Dezső költő, író, publicista.
Nyugat egyik szerzője. Legismertebb művei: A szegény kisgyermek panaszai (versciklus), Nero, a véres költő, Édes Anna, Pacsirta (regények). Több mutatása
136
éve
1890 – Megszületett Csapody Vera az első magyar női fizikus, botanikus, aki 12 ezer képet festett növényekről.
Külön engedéllyel vették fel a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára, ahol akkor még nem tanultak nők. 1913-ban a nők közül elsőként szerzett diplomát. 32 éven keresztül tanított a Sacré Coeur Sophianum katolikus leánygimnáziumban matematikát és fizikát. Gyerekkorától festett növényeket, a tanítás mellett is folytatta. Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikus fedezte fel tehetségét, és kérte fel botanikai könyvek illusztrálására. Komoly fizikai erőt igénylő botanikai gyűjtőútakon vett részt, bejárta az egész Kárpát-medencét, a Magas-Tátrát és az Al-Dunát is. A növényekről lehetőség szerint azonnal a helyszínen készített vázlatokat, akvarelleket. Nagyjából tizenkétezer akvarellt és háromezer táblarajzot készített, húsz könyv társszerzője volt, amivel még a nemzetközi botanikában is rekorder. 95 évet élt, nem volt családja, élete utolsó napjáig dolgozott. Több mutatása
134
éve
1892 – Megszületett Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek.
Eredeti nevén: Pehm József 1948 tavaszán a magyar kommunista kormánnyal konfliktusba keveredett a felekezeti iskolák államosítása miatt. 1949-ben hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Az 1956-os forradalom idején Mindszentyt kiszabadították háziőrizetéből. November 3-i beszédében többek között hangsúlyozta: "Mint a katolikus egyház feje kijelentem, hogy ... nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás irányával, sőt az egészséges fejlődést előmozdítjuk." Beszédében a kommunista rendszerről, mint bukott rezsimröl beszélt, de csak az egyház intézményeinek és társulatainak visszaadásáról szólt. Kiállt a sajtó szabadsága mellett. Elvárta még a szabad választást, melyen minden párt indulhat, továbbá a hit- és erkölcstan oktatás újraindítását. A felkelés leverése után az amerikai nagykövetségen talált menedéket. 1971. 09. 28-án a magyar kormány által adott amnesztia alapján elhagyta a követségi épületet, majd az országot, és a pápa sürgetésére Rómába utazott. Mivel a Vatikán kereste a megegyezést Magyarországgal, Mindszentyt 1974-ben felmentették hivatalaiból. Bécsben, 83 éves korában halt meg. Hamvait hazahozták Mariazellből. Több mutatása
121
éve
1905 – Megszületett Dabóczi Mihály szobrászművész, vívó.
1932-től az ötvenes évek végéig versenyszerűen vívott. Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványa, majd tanársegédje volt. Az 1950-es években a sematizmus, az 1960-as években az absztrakció és a szürrealizmus jellemezte szobrait, majd kubista-konstruktivista-figuratív kisplasztikákat, faszobrokat készített. Közel 50 köztéri szobra látható, több mint harminc szobrát a Magyar Nemzeti Galéria, számos művét a Testnevelési- és Sportmúzeum őrzi. 1952-től tagja volt a Spirituális Művészek Egyesületének. Több mutatása
89
éve
1937 – Megszületett Chrudinák Alajos, oknyomozó újságíró, riporter, televíziós szerkesztő.
A Panoráma című műsorral vált ismertté, az akkor újszerű, oknyomozó stílusú újságírói munkájával. Bírálta a szocializmus rendszerét és politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrákról. 1989-es romániai forradalom idején is közvetített. A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta. Monte-Carlóban Arany Nimfa díjjal ismerték el. Több mutatása
87
éve