200
éve
Született kategória
176
éve
1850 – Zalatnán megszületett Lukács László, aki 1912-13-ban Magyarország miniszterelnöke volt.
1873-ban a kolozsvári tudományegyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet, majd hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban. 1874 és 1876 között a győri jogakadémián vállalt tanári állást. 1877-ben, apja halála után, Zalatnán átvette a család aranybányájának vezetését, és a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett a magyarigeni választókerületben. 1887-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki a Pénzügyminisztériumban, de hamarosan lemondott állásáról és az abrudbányai választókerületben lett kormánypárti képviselő. 1893-tól pénzügyminiszteri államtitkár volt, 1895-től 1905-ig a pénzügyminiszteri tisztséget töltötte be különböző kormányokban. 1896-tól Eger, 1901 és 1906 között Körmöcbánya kormánypárti országgyűlési képviselője volt. 1903-ban kapott először miniszterelnöki megbízást, de nem vállalta a kormányalakítást. 1906-tól 1910-ig, a koalíció kormányzása idején visszavonult a politikai élettől. A koalíció bukása után ismét miniszterelnöknek jelölték, de kinevezése ismét meghiúsult az ellenzék heves ellenállásán. 1910. januárjától 1912. áprilisig gróf Khuen-Héderváry Károly második kormányának pénzügyminisztere, valamint 1911. májusától októberig kereskedelemügyi miniszter is volt. 1910 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt vezére és pártja programjával a nagyenyedi választókerület országgyűlési képviselője volt. Khuen-Héderváry kormányának bukása után, 1912.04.22-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A pénzügyekhez kitűnően értett, de nem rendelkezett átfogó kormányzati elképzeléssel, fenntartási nélküli végrehajtója volt gróf Tisza István politikai akaratának. Az általános, egyenlő és titkos választójog megakadályozását célzó választójogi törvényjavaslatával kiváltotta az ellenzék, a baloldal és a nemzetiségek heves támadásait. Ebben a politikai helyzetben, 1913 tavaszán vádolta meg Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő a miniszterelnököt, és "Európa legnagyobb panamistájá"-nak nevezte. Állítása szerint 1910-ben Lukács László pénzügyminiszterként 4,5 millió koronát kapott a Magyar Banktól állami megrendelések biztosításáért cserébe, amelyet választási célokra használt fel. A miniszterelnök rágalmazási pert indított Désy ellen, akit a bíróság első fokon el is ítélt, de a királyi tábla megsemmisítette az ítéletet. A másodfokon eljáró budapesti törvényszék bizonyítottnak találta a vádakat, így felmentette a képviselőt. Lukács az ítélet után, 1913.06.10-én lemondott miniszterelnöki tisztségéről. 1918-19-ben, a forradalmak és a Tanácsköztársaság idején zaklatásoknak volt kitéve, 1920-ban ismét visszavonult a politikai élettől, de a Nemzeti Társaskör és a Nemzeti Polgári Párt elnökeként nem szakadt el tőle teljesen. 1921-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja volt, 1927-ben Horthy Miklós kormányzó kinevezte örökös felsőházi taggá. 1896-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1899-ben a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
168
éve
1858 – Megszületett Marie Bashkirtseff ukrán származású francia festőnő, szobrász, írónő.
Névváltozatok: Baskircsev Mária, Bashkirtseff Mária, Мария Константиновна Башкирцева. Mindössze 25 évet élt, kiemelkedően tehetséges festő volt. Naplója és levelei révén vált híressé, mely 1887-ben franciául, majd angolul, oroszul és számos más nyelven is megjelent, magyarul 1920-ban. Több mutatása
124
éve
1902 – Megszületett Latabár Kálmán (Latyi) Kossuth-díjas színész-komikus.
Kecskeméten született. Dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán szintén színész. Szülei Latabár Árpád színész és Deutsch Ilona színésznő. 1922-ben a Várszínházban táncos komikusként lépett először közönség elé. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927-1933 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Első filmje 1937-ben készült el. 1945-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Minden szerepére hallatlan gonddal készült, színpadi "rögtönzései" sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett. 1937. augusztus 28-án Budapesten feleségül vette Walter Katalint. Egyre súlyosbodó cukorbetegségben szenvedett, az eredményes kezelést nehezítette a színészi mesterséggel járó állandó stressz és a rendszertelen életmód. Állapota 1970-ben válságosra fordult, január 11-én végleg eltávozott. Születésének 75. évfordulóján, 1977-ben, Kecskemét Város Tanácsa emléktáblát helyezett el az épületen, mely szülőházának helyén áll. Több mutatása
117
éve
1909 – Megszülett Mérei Ferenc pszichológus, pedagógus (Gyermeklélektan, Ablak-Zsiráf).
A műhelyteremtés szándékával gyűjtötte maga köré munkatárait, tanítványait, például Nemes Líviát, Binét Ágnest. Laboratóriuma a magyar pszichológusképzés központjává vált. Binét Ágnes társszerzője volt a nagy sikerű Gyermeklélektan (1970) és az Ablak-Zsiráf című könyveknek. A csoportok belső viszonyait, az egyének csoportban elfoglalt helyét, az egyén szerepeit kutatták szociometriai vizsgálatai. Oktatáspolitikai nézeteit az 1948-ban megírt, de csak 1985-ben megjelent Demokrácia az iskolában című tanulmányában fejtette ki. A gyermekközpontú, cselekvésre, önálló véleményalkotásra nevelő iskola volt az eszményképe. Több mutatása
111
éve
94
éve
1932 – Megszületett Jókai Anna, Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett író-, és költőnő.
Kossuth-díjas, József Attila-, SZOT- és Pax-díjas. 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2014 márciusban a Kossuth nagydíjat, a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetést vehette át.A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.Pályafutását 1956-ban könyvelőként kezdte, majd népművelőként, művészeti előadóként, főkönyvelőként dolgozott, majd magyar-történelem szakos tanár volt. 1986-tól az Írószövetség alelnöke, majd elnökségi tagja volt, 1990 óta elnöke, valamint az Írók Szakszervezetének elnöke is volt rövid ideig. Három drámáját mutatták be. Műveiből: "4447", "Tartozik és követel", "A feladat", "Jákob lajtorjája", "Szegény Sudár Anna" (regények), "Kötél nélkül", "A reimsi angyal", "Jöjjön Lilliputba!" (novellák), "Mi ez az álom?", "A töve s a gallya" (esszék). Több mutatása
91
éve
1935 – Miskolcon megszületett Gyurkó Henrik színész, bábművész (Fülesmackó kalandjai).
Jászai Mari-díjas érdemes művész, aki pályafutását géplakatosként kezdte Diósgyőrött. 1960-tól az Állami Bábszínház tagja. Szerepeiből: Ludas Matyi, János vitéz, Fából faragott királyfi, Petruska, Pagodák hercege, A csodálatos Mandarin, tv-filmen: Fülesmackó kalandjai, A tücsök hegedűje, Aranymadár, Kéménymesék. Több mutatása
84
éve
80
éve