149
éve
Született kategória
149
éve
1877 – Megszületett Szabó Ervin könyvtáros, társadalomtudós, könyvtárigazgató, anarcho-szindikalista forradalmár.
Eredeti nevén: Schlesinger Sámuel Ármin
148
éve
1878 – Megszületett Kismarty-Lechner Jenő építész, író, a Nemzeti Múzeum restaurálója.
Eleinte a felső-magyarországi reneszánszon alapuló modern nemzeti stílus kialakítására törekedett, legjellemzőbb műve a sárospataki Állami Tanítóképző épülete. Később klasszicizáló stílusban építette meg Budapesten az egykori Medgyaszay Színházat és a Rezső téri fogadalmi templomot. Restaurálta a Nemzeti Múzeum épületét, a várbeli egykori Helytartótanács, illetve Országház copf - stílusú dísztermét. Tervei alapján építették újjá a várban a Bécsi Kaput. Sokáig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, és szakírói tevékenysége is jelentős. Több mutatása
114
éve
103
éve
1923 – Megszületett Hegedűs Erzsébet, Jászai Mari-díjas színésznő.
A debreceni Csokonai Színház Csokonai-díjas és Jászai Mari-díjas művésze volt. Az 1960-as évek derekától nemcsak a színpadon, hanem filmekben és a televízióban is számos szerepet játszott, kiváltképpen munkás- és parasztasszony-figurái voltak rendkívül találóak. Fontosabb filmjei: Fejlövés, Virágvasárnap, Horizont, Fogjuk meg és vigyétek. Több mutatása
102
éve
1924 – Megszületett Ephraim Kishon magyar származású izraeli író, humorista.
Héberül: אפרים קישון, magyarul: Kishont Ferenc. A második világháborúban munkaszolgálatos volt, majd művészettörténetet, szobrászatot és festészetet tanult. 1949-ben hagyta el Magyarországot, előbb Ausztriában, majd Izraelben, egy kibucban élt. Izraelben megtanulta az ivrit (új-héber) nyelvet, és 1952-től 32 éven át a Maariv című lap humoristája.1957-ben kabarészínpadot alapított, 1964-től Hollywoodban is dolgozott forgatókönyvíróként és rendezőlcént.Ma a legsikeresebb izraeli szerző és egyike a világ legnépszerűbb humoristáinak. Több mint 50 kötete, elbeszélése, színdarabja jelent meg héberül, de több mint 30 nyelvre (köztük magyarra) fordított művei közel 40 millió példányban keltek el világszerte. Filmjeivel is számos nemzetközi elismerést aratott, többek között két ízben nyerte el a San Francisco-i Golden Gate-díjat és háromszor a hollywoodi Golden Globe-díjat. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Tandori Károly Kossuth- és Széchenyi-díjas matematikus, akadémikus.
Tandori 1954-től a szegedi Bolyai Intézet munkatársa, 1962-95 között a József Attila Tudományegyetem egyetemi tanára volt. 1972-től 1995-ig az intézményben mint tanszékvezető, illetve 1975-81-ig, nyugdíjazásáig mint a Természettudományi Kar dékánja tevékenykedett. 1976 óta az MTA rendes tagja. Matematikai analízissel, főleg valós függvénytannal foglalkozik. Munkásságát többek között Kossuth - és Széchenyi - díjjal ismerték el. Több mutatása
100
éve
1926 – Megszületett Hernádi Gyula, József Attila-, és Kossuth-díjas író, forgatókönyvíró.
1954-től meg írásai a "Csillag"-ban, a "Dunántúl"-ban és a "Jelenkor"-ban. Forgatókönyvírója Jancsó Miklós filmjeinek, az 1964-ben bemutatott "Oldás és kötés" volt az első közös filmjük. 1979-től a Népszínház vezető dramaturgja, 1983-tól a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője volt. 1989 óta az "Új idő" szerkesztő bizottságának tagja, 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének elnöke. Műveiből: A péntek lépcsőin (kisregény), Deszkakolostor (elbeszélések), Sirokkó (regény), Falanszter (dráma), Vörös rekviem (regény), Jézus Krisztus horoszkópja (elbeszélések), Szép magyar tragédia (dráma), Vitam et sanguinem (filmregény), Jancsó Miklós szeretői (regény), Lélekvándorlás. Több mutatása
97
éve
1929 – Megszületett Czibor Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, a legendás Aranycsapat balszélsője.
Czibor Zoltán a Ferencvárosban, a Csepelben, majd a Bp. Honvéd csapatában kétszer is magyar bajnokságot nyert, s 1945-ben ő lett a gólkirály. Tagja volt az 1952. évi helsinki olimpián aranyérmet, és az 1954- évi berni világbajnokságon "csak" ezüstérmet nyert labdarúgó válogatottnak. Az akkor világverő, legendás Aranycsapat balszélsőjeként 43-szoros válogatott volt, s 17 gólt lőtt a nemzeti 11-ben. Az 1956 októberi forradalom idején csapata külföldi túrájáról nem tért haza, s előbb az AS Roma, majd 1958-tól az FC Barcelona csapatában még sikereket ért el: kétszer nyert bajnokságot és egyszer spanyol kupát. Később még játszott az Espanol és az Austria Wien csapatában is. Visszavonulása után Spanyolországban élt és egy kávézót vezetett. 1990-ben hazatelepüIt és Komáromban haláláig segítette a helyi labdarúgást. Több mutatása
92
éve