Született kategória
115
éve
114
éve
1912 – Megszületett Szentágothai János, Kossuth-díjas orvos, politikus, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.
Eredeti nevén: Schimert János. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Több mutatása
104
éve
1922 – Szilsárkányban megszületett Hegedűs András, aki 1955-56-ban a minisztertanács elnöke volt.
1941-ben elnyerte a Turul Szövetség parasztfiatalok továbbtanulását támogató ösztöndíját és bekerült a budapesti Bolyai-kollégiumba, egyidejűleg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett. 1942-ben belépett az illegális kommunista pártba, aktívan részt vett a baloldali ifjúsági csoportosulások tevékenységében. 1943-ban a párt megbízásából megszervezte az egyetemista tagozatot és az illegális pártlap kiadásában is részt vett. 1944. augusztusában letartóztatták és két évi fegyházbüntetésre ítélték, de novemberben megszökött és a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának, valamint az újjászervezett kommunista párt (KP) tagja lett. 1945. januárjában a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) vidéki titkáraként, majd Zemplén és Sopron vármegyében a földreform miniszteri biztosaként, azután a MADISZ országos szervezőtitkáraként működött. 1946-ban, a pártfőiskolai tanfolyam elvégzése után, visszakerült a MADISZ Központi Vezetőségébe. 1947. februárjában teljes jogú képviselőként bekerült a parlamentbe, majd az agrárkérdés szakreferenseként Gerő Ernő vette maga mellé, részt vett a KP szövetkezeti politikai osztályának megszervezésében, amelynek helyettes vezetője, majd 1950 nyarán vezetője lett. Kinevezték az összevont mezőgazdasági és szövetkezetpolitikai osztály vezetőjévé, tagja lett a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének, póttagja a Szervező Bizottságának, valamint megválasztották a KV titkárává. 1951-ben bekerült az MDP Politikai Bizottságába is, kinevezték földművelésügyi miniszterhelyettessé. Legfőbb felelőse lett az iparfejlesztésnek alárendelt agrárpolitika és az erőszakos téeszesítés első hullámának. 1952-ben az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériumának, majd az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumának élére került. Rákosi részleges bukása után, 1953. júliusában Nagy Imre kormányában a minisztertanács első elnökhelyettesi tisztségét kapta meg. 1955.04.14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, és az új kormány megalakításával Hegedűs Andrást bízta meg. Rákosi és csoportja hűséges híveként és lekötelezettjeként támogatta Nagy Imre minden tisztségtől való megfosztását és teljes elszigetelését. Májusban kormánya aláírta Magyarország csatlakozását a "testvéri szocialista országok" közötti katonai egyezményhez, a Varsói Szerződéshez, amellyel törvényesítette a szovjet csapatok tartózkodását az országban. Júliusban rendelkezést adott ki a beszolgáltatás és a szabadpiaci értékesítés megszigorításáról. A parasztság és a munkásság helyzetének romlás mellett néhány pozitív változás is bekövetkezett: decemberben Magyarország az ENSZ tagállama lett, megkezdődött a Jugoszláviához fűződő viszony javítása. Az 1956.10.23-i forradalom után adta át a miniszterelnöki tisztséget, de a szovjet csapatok behívásának felelősségét magára vállalta. Október 28-án családjával együtt Moszkvába menekült. 1957-ben kizárták a pártból, az emigrációban egyre inkább eltávolodott a politikától és a szociológia felé fordult. 1958-ban visszatért Budapestre, munkatársa lett az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének és a pártba is visszavették. 1961-től a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, 1963-ban - miután megszerezte a közgazdasági-tudományok kandidátusa fokozatot - az általa megszervezett MTA Szociológiai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába való bevonulása ellen tiltakozott, így revizionista nézetei miatt leváltották, egyidejűleg eltávolították a közgazdaság-tudományi egyetemi tanszékéről és publikációs tilalom alá helyezték. 1973-ban ismét kizárták a pártból a bürokratikus pártállamot bíráló tanulmányai miatt. Saját életútjáról kemény kritikával és önkritikával írt. Több mutatása
99
éve
96
éve
602
éve
1424 – Krakkóban megszületett I. Ulászló magyar király, aki a fenyegető török veszély elhárítására törekedett.
III. Ulászló néven lengyel király is volt. II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő gyermeke, a Jagelló-dinasztia tagja volt. 1439-ben, Albert halála után a magyar főurak egy csoportja I. Ulászló megválasztását támogatta. Rozgonyi Simon püspök vezetésével küldöttség kereste fel Krakkóban, hogy fogadja el felkérésüket. A másik csoport, Garai László nádor és Szécsi Dénes esztergomi érsek vezetésével az özvegy Erzsébet királynét és a születendő gyermek király trónra kerülését akarta. A két párt között hossza alkudozás kezdődött, közben az anyakirályné ellopatta Visegrádról a Szent Koronát, amellyel a csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót Székesfehérvárott királlyá koronáztatta. Válaszul 1440. május 21-én I. Ulászló bevonult Budára, majd július 17-én a fehérvári bazilikában a Szent István ereklyetartójáról levett koronával Magyarország királyává avatták. Ekkor Erzsébet királyné a fiával együtt III. Frigyes német-római császárhoz menekült. 1441. január elején hadvezére, Hunyadi János Bátaszéknél döntő győzelmet aratott Erzsébet támogatóinak serege fölött, így I. Ulászló uralma az egész országban megszilárdult. A fenyegető török veszély elhárítására törekedett. Hunyadi már többször győzelmet aratott a törökök fölött, sikereit az 1443-44-es Balkán-félszigetre vezetett "hosszú hadjárat"-tal tetőzte be. I. Ulászló sereget gyűjtött, hogy egy sikeres hadjárattal véget vessen a törökök európai uralmának. Meghirdette az új hadjáratot, amikor a szultán követei a béke fejében Szerbia, Moldva és Havasalföld visszaadását ígérték. A felajánlott feltételek mellett, Hunyadi tanácsára 1444. augusztus 15-én meg is kötötte a 10 évre szóló váradi békét. Nem sokkal ezután Velence, a pápa és több keresztény uralkodó a háború folytatására buzdította, Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ pedig a békére tett esküje alól oldotta fel. 1444. szeptemberében megindult a hadjárat a király, Hunyadi és Cesarini vezetésével. A Fekete-tengerig szinte akadálytalanul nyomult előre a 20 000 fős sereg, de Várnánál megtudták, hogy elárulta őket a segítségükre rendelt olasz hajóhad, amely az ellenük felvonuló török sereget átszállította a Boszporusz-szoroson. November 10-én - Hunyadi figyelmeztetése ellenére - a király rohamot vezetett a janicsárok ellen, akik rövid küzdelemben megölték. Ekkor pánik tört ki a magyar seregben, a katonák menekültek, a csata elveszett. A királyon kívül - többek között - Cesarini, Rozgonyi Simon püspök is életét vesztette a csatatéren. Hunyadi is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Több mutatása
286
éve
188
éve
1838 – Megszületett almási Balogh Tihamér tárca és novellaszerző, orvos.
Írói álneve: Almási Bálint. Apja: almási Balogh Pál. Gyermekei: Elemér, Lóránd (építész, tanár), Ilona Több mutatása
175
éve
1851 – Désen megszületett Ilosvay Lajos kémikus, vegyész, a kémiai oktatás fejlesztésének kiemelkedő alakja.
Ilosvay Lajos Kolozsvárott gyógyszerészgyakornokként került kapcsolatba a vegyészettel, majd a pesti egyetemre került, ahol gyógyszerészi és tanári oklevelet is szerzett, valamint ledoktorált. 1875-től tanársegédként dolgozott, tudományos munkájának köszönhetően pedig 1880-tól a legnevesebb vegyészekkel dolgozhatott együtt Heidelbergben, münchenben és Párizsban. Ilosvay mutatta ki, hogy a levegőben a villámlás hatására nitrogén-oxidok keletkeznek. Nevéhez fűződik a Griess-féle nitrit-kémszer érzékenységének precíziós fokozása. Sok tudományos-ismeretterjesztő cikket és könyvet írt, fontos szerepe volt a kémiaoktatás fejlesztésében, kis ideig a közoktatásügyi minisztérium államtitkára is volt. Több mutatása
150
éve