Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Sport kategória

58 éve

1968 – Megkezdődött a tizenkilencedik újkori Nyári Olimpia Mexikóvárosban.

A mexikói játékok eredményei és a 48 világcsúcs rácáfolt az előzetes félelmekre: sokan kétségbe vonták ugyanis, hogy a több mint 2200 méteres tengerszint feletti magasságon, oxigénhiányos környezetben jó sportteljesítményt lehet nyújtani. 113 ország mintegy öt és félezer sportolója 172 aranyéremért küzdött, a magyaroknak a 10 arany mellé 10 ezüstöt és 12 bronzot is sikerült begyűjteniük, ezzel az éremtáblázat negyedik helyén végeztek. Csapatban bajnokok lettek az öttusázók, a férfi párbajtőrözők és immár harmadszorra nyertek olimpiát focistáink. Jól teljesítettek a ’hajósok’ is, 1000 méteres távon kajak egyesben Hesz Mihály, kenu egyesben Tatai Tibor győzte le a döntős mezőnyt. Két bírkózónk is felállhatott a dobogó legfelső fokára: a harmatsúlyú Varga János és a szupernehézsúlyú Kozma István. A férfi párbajtőr verseny egyéni győztese Kulcsár Győző lett, Németh Angéla női gerelyhajításban volt a legjobb, és a kalapácsvető Zsivótzky Gyulának is sikerült végre harmadik olimpiáján aranyat szereznie. Több mutatása

Teljes esemény 0

1968. 10. 12. Sport

80 éve

1946 – Megszületett Kisházi Beatrix több mint 200-szoros válogatott, 21-szeres bajnok asztaliteniszező és edző.

Budapesten született. A Testnevelési Főiskola elvégzése után, 1976-tól 1980-ig a Statisztika játékosa volt. Csapatban és párosban vb-bronzérmet nyert, háromszor volt az Európa-bajnok, kétszer az Eb-ezüstérmes csapat tagja, egyesben és párosban Eb-ezüstérmet szerzett. A Statisztika 13-szoros BEK-győztes csapatának tagja volt és négyszeres győztese az Európa-12 versenynek. Jelenleg a Statisztika edzője. Több mutatása

Teljes esemény 1

1946. 10. 13. Született Nő Sport Magyar

36 éve

1990 – Megszületett Berczelly Tibor háromszoros olimpiai bajnok vívó.

1929 és 1932 között a Ludovika Akadémia hallgatója. 1930-tól a Honvéd Tiszti Vívó Klub vívója. Vívóként valamennyi fegyvernemben versenyzett. 1930-tól a honvédség tisztje, 1944-ben őrnagyi rangban leszerelt. 1934-től a magyar kardvívó válogatott tagja. 1940-ben vívómesteri oklevelet szerzett. 1945-től a Toldi Miklós SC vívója és sportlövője, 1946-tól a Csepeli MTK, 1954-töl a Budapesti Vörös Meteor vívója. 1947-től 1950-ig a magyar tőrvívó válogatott tagja. 1947-ben bekerült a magyar sportlövő válogatottba is. 1935 és 1957 között összesen huszonnyolc magyar bajnoki címet szerzett. Ő a legtöbb egyéni magyar bajnoki címet szerzett vívó. Kardvívóként negyvenhétszeres, tőrvívóként háromszoros magyar válogatottságot ért el. 1955-től a Magyar Vívó Szövetség edzője, jelentős szerepe volt a magyar korosztályos versenyek elindításában. 1964-től vívó mesteredzői oklevelet szerzett. 1972-től a Budapesti Vörös Meteor vívószakosztályának edzője. Háromszoros kardcsapat olimpiai bajnok (1936, 1948, 1952), négyszeres kardcsapat világbajnok (1937, 1951, 1953, 1954). Több mutatása

Teljes esemény 0

1990. 10. 15. Meghalt Sport Magyar

23 éve

2003 – Meghalt Papp László olimpiai bajnok ökölvívó.

Háromszoros olimpiai, kétszeres Európa-bajnok, és a profik között is Európa elsőszámú öklözője volt. Angyalföldön született, és nőtt fel. Futballistának készült, majd mégis ökölvívó lett, édesapja intése ellenére: "Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!" Érdekesség, hogy Papp Lászlót előbb láthatták külföldön öklözni, mint itthon. 1945. szeptember 13-án Bécsben az 1. menetben kiütötte az osztrák Böhmöt, majd október 6-án következhetett a hazai bemutatkozás, amikor a nézőtérről hívták fel, mert a csepeli Bicsáknak nem volt ellenfele. Kiütéssel győzött a 2. menetben a hatszoros bajnok ellen. A következő két évben sorra jöttek a győzelmek, de ekkor még egy-két vereség is becsúszott. Ezek közül valószínűleg a legfájóbb, az 1947-es dublini Eb, az első világverseny, amelyen indult. 1948-tól négy éven keresztül nem talált legyőzőre. Azokban az időben az számított jó ökölvívónak, aki kibírta ellene kiütés nélkül. A sikerszériába tartozik két megnyert olimpia, két Európa-bajnoki cím és két főiskolai vb-győzelem. Közben még egy súlycsoportváltás is belefért, legyőzni itt sem tudták. 1953-ban aztán becsúszott egy vereség, de ez sem törte meg a lendületét, és a következő két évben, azokon a versenyeken, ahol indult, csak az ő kezét emelték magasba. Harmadik olimpiája előtt (1956-ban) a lengyel Pietrzykowski ellen elszenvedte élete egyetlen kiütéses vereségét. Melbourne a magyar forradalom leverése árnyékában zajlott, de ez sem tudta kizökkenteni a harmadik olimpiai bajnoki címére készülő magyar klasszist. Visszavágott Pietrzykowskinak is, aki már az első menetben a padlón volt. Innentől pedig már sima volt az út, az újabb - harmadik - aranyig. Amatőrként összesen 193 mérkőzésből 183-on győzött 2 döntetlen és 8 vereség mellett. Három olimpia, két Eb-, két főiskolai vb-, 6 magyar bajnokság kapcsolódik a nevéhez. 1957-ben engedélyezték profi pályafutását, 27 diadal, 2 döntetlen, Európa-bajnoki cím a mérlege, amit Chris Christiansentől szerzett meg 1962. május 16-án Bécsben. Hatszor sikerült megvédenie elsőségét. 1965-ben mérkőzhetett volna a vb-övért, de a kommunista vezetés nem engedte küzdeni. Ha kissé késve is, de kárpótlást kapott a boxvilágtól, 1990-ben megkapta a talán legjelentősebb profi bokszszervezet, a WBC "A világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának" járó övét. Papp László edzőként is nagyot alkotott. 1969 és 1992 között kisebb megszakításokkal a magyar amatőr ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánysága alatt a magyar boxolók megszámlálhatatlan ezüst és bronz mellett egy olimpiai, egy vb- és tíz Eb-aranyéremet nyert. 2001-ben Puskás Ferenc és Balczó András mögött harmadik lett az évszázad magyar sportolója szavazáson. Több mutatása

Teljes esemény 1

2003. 10. 16. Meghalt Sport Magyar