Ma Gál névnapja van

Meghalt kategória

73 éve

1953 – Meghalt Mihály Dénes gépészmérnök, akinek a világon először sikerült mozgó TV közvetítést adnia.

Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.07.07. – Berlin, 1953.08.29.) gépészmérnök, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. Több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó ?Telehor?-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Mivel találmánya továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát. Több mutatása

Teljes esemény 1

1953. 08. 29. Meghalt Tudomány Technika Magyar

44 éve

1982 – 67. születésnapján meghalt Ingrid Bergman háromszoros Oscar-díjas svéd filmszínésznő.

Bergman 1935-től filmezett, előbb Hollywoodban, majd Európában, később ismét Amerikában. Első nagy sikerét az Intermezzo című filmben aratta. Egyaránt kiváló volt drámai, vígjátéki, bűnügyi és történelmi filmekben. Leghíresebb filmjei az Egy asszonysors, az Akiért a harang szói, a Gázláng, a Forgószél, A diadalív árnyékában, Az öreg hölgy látogatása, a Kaktusz virága és a felejthetetlen Casablanca. Megformálta Szent Johannát és Golda Meirt, ez utóbbi film bemutatóján már nem tudott részt venni. Pontosan 67. születésnapján hunyt el Londonban. Több mutatása

Teljes esemény 0

1982. 08. 29. Meghalt Film/Média Nő

493 éve

1533 – Pizarro spanyol konkvisztádor átvette a hatalmas váltságdíjat, és mégis kivégeztette az utolsó inka uralkodót.

Atahualpát, az utolsó inka uralkodót a spanyol konkvisztádor, Francisco Pizarro - annak ellenére, hogy megkapta érte a hatalmas váltságdíjat - halálra ítélte és kivégeztette. Pizarro elpusztította a dél-amerikai Andokban lévő Inka Birodalmat és elfoglalta a fővárosát, Cuzcot. Több mutatása

Teljes esemény 0

1533. 08. 29. Meghalt Történelem Katasztrófa

66 éve

1960 – Meghalt Vicki Baum osztrák író (Grand Hotel).

Az 1930-as években telepedett le Hollywoodban, s az amerikai állampolgárságot is felvette. A század első felének egyik legolvasottabb bestseller - szerzője volt. Magyarországon is mintegy 20 regényét adták ki. Műveinek jelentős részét meg is filmesítették. "Grand Hotel" című regényének filmváltozatában Greta Garbo vállalt főszerepet. Maga is írt filmforgatókönyvet és hangjátékokat. Legismertebb művei a Hotel Sanghai, a Szerelem és halál Bali szigetén, a Hotel Berlin. Több mutatása

Teljes esemény 0

1960. 08. 29. Meghalt Film/Média Nő Irodalom

51 éve

1975 – Meghalt Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész.

1926-ban állított ki először, első önálló tárlatát 1932-ben rendezte Budapesten. Ugyanebben az évben nyerte el a fiatal művészek Szinyei-díját. Pályakezdőként karakteres portrékkal tűnt fel. Az 1940-es évek végén készült fa reliefjeit a hatvanas években Giacometti szobraira emlékeztető figurák váltották fel. Ugyanebben az időben keletkezett szobrainak másik jellegzetes csoportja: ágyban fekvő szerelmespárok, földön heverő halott katonák. A hatvanas évektől kezdve építészeti elemek - falak, ajtók, ablakok - próbálta megidézni az ember mindennapi tevékenységének tereit. 1970-ben a Műcsarnokban rendezték meg kiállítását, 1972-ben Antwerpenben és Genfben állított ki. Művészi pályájának összefoglalója az 1974-ben Székesfehérvárott bemutatott Utca, amelyet, teljesen az ő szobrai, portréi töltöttek meg. Életében számos köztéri szobrát állították fel Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett. Híresek Bartók Béláról, Károlyi Mihályról, Bánki Donátról, Radnóti Miklósról mintázott portréi. Több mutatása

Teljes esemény 0

1975. 08. 29. Meghalt Nő Alkotás Magyar