53
éve
Meghalt kategória
42
éve
1984 – Meghalt Korniss Dezső festő, a hazai neoavantgárd törekvések (szürrealizmus, nonfiguratív művészet) jeles képviselője.
Grafikus, plakát-, báb- és díszlettervező, filmrendező.
36
éve
36
éve
11
éve
2015 – Meghalt Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek.
1982-től kalocsai koadjutor érsek. II. János Pál pápa 1987. március 3-án esztergomi érsekké nevezte ki. 1988-tól bíboros, pápaválasztói joga is volt. 1993-től esztergom-budapesti érsek. Bíborosi munkájának emlékezetes eseménye volt II. János Pál pápa első és második magyarországi látogatása, és Mindszenty József hamvainak hazahozatala és újratemetése. A nyugalmazott főpásztort 2008-ban Esztergom város díszpolgárává avatták.2011. március 5-én az esztergomi bazilikában, augusztus 15-én a székesfehérvári székesegyházban celebrált gyémántmisét pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Hankiss Ágnes politikus, pszichológus.
Eredeti nevén: Erdős Ágnes. Édesapja Erdős Péter, a Kádár korszakban a Hungaroton vezetőjeként dolgozott, előtte zsidó származása miatt a bori és buchenwaldi haláltábort is megjárta, 1950-1953i-ig Rákosi magánzárkájában, majd 1956-ban Rákosi-ellenes izgatás miatt újra börtönben ült. Édesanyja, Köves Erzsébet a Nagy Imre-kormány államminiszterének, Losonczy Gézának volt a titkárnője, ezért a gyermek Erdős Ágnes édesanyjával száműzetésben élt. Első férje Hankiss Elemér szociológus, filozófus, a Magyar Televízió egykori elnöke. Második férje Vitézy László filmrendező, fia Vitézy Dávid, a BKK egykori vezérigazgatója, a Közlekedési Múzeum főigazgatója, a Budapest Fejlesztési Központ vezetője. Hankiss Ágnes a rendszerváltás után a Fideszben kezdett politizálni. Volt fővárosi és európai parlamenti képviselő. Politikai-kulturális posztokat töltött be, 12 éven át volt a közrádió kuratóriumának fideszes delegáltja és 14 éven keresztül a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke. Több mutatása
2
éve
71
éve
1955 – Meghalt Fernand Léger francia festő, keramikus, aki színtévesztő volt.
Teljes nevén: Joseph Fernand Henri Léger. A kubistákkal indult (Varrónő, Aktok az erdőben, 1910), majd a gépi civilizáció elemei jelennek meg alkotásain. (A gépész) Vörös-zöld színtévesztő volt. Több mutatása
799
éve
1227 – Meghalt Dzsingisz kán, mongol vezető.
Temüdzsin 1162-ben született, 44 éves volt, amikor az Onon forrásánál a mongol törzsek Dzsingisz kán néven uralkodójukká választották. A hatalomhoz vezető útját számos akadály nehezítette, és némi szerencse kísérte. A mongolok ősellenségeit, a tatárokat 1202-ben sikerült legyőznie, majd sorra következtek a kereitek, najmanok s a velük szövetkező kisebb törzsek. A permanens hódításra való képesség az egyik előfeltétele volt a nomád birodalmaknak, mert csakis ezáltal szerezhette meg és tarthatta fenn hatalmát a kán. A hódítás a nomádok számára nem területi nyereséget jelentett. Ők mindig népeket gyűrtek maguk alá, függetlenül attól, hogy ugyanaz a nép egyszer közelebb, másszor esetleg néhány száz kilométerrel távolabb élt. A nomád birodalmakban az ember és a hozzá tartozó állatállomány volt a legfőbb érték. Ez azonban nem képezte akadályát annak, hogy a következő hadjárat alkalmával az első harcvonalban áldozzák fel őket. A mongol törzsek egyesítése után (1206) Dzsingisz megindult világhódító útjára. Az első jelentősebb hadjáratát a gazdag és titokzatos Kína ellen vezette 1211-ben, s három év múlva, egy újabb katonai akcióval ki tudta kényszeríteni a főváros, Peking meghódolását. Kína értékes ajándékok (valójában hadisarc) révén, selyemmel, arany- és ezüstneművel még egy ideig fenn tudta tartani önállóságát. (Véglegesen Dzsingisz fia, Ögödej fogja majd 1234-ben a Mongol Birodalomhoz csatolni.) Ezután Dzsingisz nyugat felé fordult, s az iszlám világ virágzó városait rohanta le. 1219-21 között elfoglalta Horezm legjelentősebb gazdasági központjait, Szamarkandot, Buharát és Urgencset, majd az évezredes kultúrájú Irán következett. Utolsó csatáját a buddhista tangutok ellen vívta. Fővárosuk, Otrar ostroma közben, 1227-ben hunyt el. Dzsingisz kán a Kaszpi-tengertől Észak-Kínáig terjedő hatalmas birodalmát a mongol hadsereg hozta létre, tartotta fenn és gyarapította újabb hódításokkal. Dzsingisz fiai és unokái 1231-ben Iránt és a szeldzsukokat rohanták le, 1236-41 között Kelet-Európát támadták, s kényszerítették tatár függésbe az orosz részfejedelemségeket. Az iszlám világ ellenállását végérvényesen a bagdadi kalifátus elfoglalásával (1258) törték meg. Több mutatása
49
éve