120
éve
Meghalt kategória
114
éve
1912 – Meghalt (Bölöni) Mikó Béla, az első magyar nyelven oktató fizika tanár.
A fizika első magyar nyelvű előadója, (Bölöni) Mikó Béla (Zalatna, 1843. 07.01 – Pankota, 1912. 06.23.) a selmeci Akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet, majd gyakornoki évei után ott is kezdett tanítani a kémia-fizika tanszéken. Elsőként ő adta elő a fizikát magyar nyelven az egyébként német tannyelvű intézményben. 1872-től a nagybányai bányaigazgatóság vegyelemző laboratóriumát vezette. 1903-ban ő hívta fel a figyelmet a bihari vörös színű ércre és mutatta ki arról, hogy az jó minőségű bauxit. A hazai bauxitkutatásról fontos publikációt tett közzé a Bányászati és Kohászati Lapokban 1906-ban. Több mutatása
67
éve
56
éve
1970 – Meghalt Fekete István író, költő (Tüskevár, Vuk).
Számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében. 16 éves korában közölte versét a Zászlónk című ifjúsági folyóirat. 1940-ben írta a Hajnalodik című drámai színművet, melynek nagy sikerére jellemző, hogy több mint száz folytatólagos előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban. 1941-ben ő írta minden idők egyik legnagyobb sikerű – és nagy szenzációt kiváltó – magyar filmjének a Dr. Kovács Istvánnak a forgatókönyvét. 1942-ben írta a Túlsó part és Féltékenység című filmek forgatókönyvét. 1943-ban írta az Aranypáva című film forgatókönyvét. 1941 – 1948 között több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. 1936-tól az akkori évek legjelentősebb irodalmi-társadalmi folyóirat – az Új Idők – rendszeresen közölte novelláit, folytatásos regényeit. (Hajnal Badányban, Emberek között, Végtelen út, Gyeplő nélkül). A Kisfaludy Társaság tagja volt, ami 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított. Járt az Andrássy út 60-ban, ahova a Zsellérek című regényében írtak miatt vitték. Fogyatékkal élt, miután elvesztette egyik szemét és fél veséjét. Több mutatása
53
éve
1973 – 10 ember halt meg, amikor egy hordozórakéta lángra lobbant üzemanyag-feltöltés közben.
Pleszeckben egy Kozmosz típusú hordozórakéta gyulladt ki. Kilenc technikus és egy katona vesztette életét a balesetben.
51
éve
1975 – Meghalt Ungár Károly vezérőrnagy, a Vitézi Rend tagja.
Teljes nevén: Vitéz báró bukoweberdói és ujsicei Ungár Károly. Az ujsicei és a bukowe berdói ütközetek hőse az I. világháborúban. Kitűntetései: Katonai Mária Terézia-rend Lovagkeresztje, Magyar Érdemrend Középkeresztje, III. o. Vaskoronarend Több mutatása
46
éve
1980 – Meghalt Clyfford Still amerikai festő, az absztrakt expresszionista mozgalom egyik megalapozója.
Közvetlenül a II. világháború után az absztrakt festészet felé indult, megelőzve ezzel Jackson Pollock és Mark Rothko munkáit.
34
éve
1992 – Meghalt Pintér Béla, kétszeres Ybl-díjas építész (Hilton Szálloda, Budapest).
Az első kelet-európai Hilton Szállodát Sedlmayr János műemléki tervezővel közösen készítették. 1968. augusztus 19-én írták alá a hotel építéséről szóló szerződést, és 1976-ra megépült a modern Hilton Budapest, ami az UNESCO világörökség részét képező történelmi Várnegyed régi épületei között áll. Több mutatása
31
éve
1995 – Meghalt Dr. Jonas Edward Salk, a paralízis elleni vakcina kidolgozója.
1954-ben fejlesztette ki az oltóanyagot. New Yorkban született. Tanulmányait a Michigani, a Hebron, a Roosevelt, a Torinói, a Leedsi, a Washingtoni, a Londoni és a Yeshiva Egyetemen végezte. 1940-től 1942-ig a Mount Sinai kórház belgyógyásza, 1943-44-ben a Michigani Egyetem Bakteriológiai Intézetének munkatársa, 1946-ig mikrobiológiai előadója, majd 1947-ig a járványtani tanszék docense volt. 1947 és 1963 között a Pittsburgh-i Egyetem mikrobiológiai laboratóriumát vezette, 1957-től virológiaprofesszora, valamint 1963-ig a Salk Intézet igazgatóhelyettese volt. 1964-től 1975-ig az Amerikai, az Ausztrál, a Holland, a Belga, a Dán, a Német, a Svéd, a Norvég, a Finn és az Olasz Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.1955-ben a Francia Tudományos Akadémia Aranyérmével, 1956-ban Lasker-díjjal, 1957-ben H. Ricketts-díjjal, 1963-ban Robert Koch Éremmel, 1972-ben F. M. Unfolding-díjjal tüntették ki. Több mutatása
22
éve