24
éve
Meghalt kategória
23
éve
2003 – Meghalt Károlyi Amy költő, műfordító, Weöres Sándor felesége.
eredeti neve: Károlyi Mária
15
éve
2011 – Meghalt Mádl Ferenc jogász, köztársasági elnök.
1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán. 1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. 1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. 1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 2000-ben az FKgP Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. Ekkor távozott minden addigi munkahelyéről. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Visszavonulása után emeritálta és díszdoktori címet adományozott neki az ELTE. 2011. május 29-én hunyt el. 2011. június 7-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (28-as parcella 0 szakasz, 1. sor, 40. sírhely) helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
14
éve
5
éve
2021 – Meghalt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, művelődéstörténész (Gusztáv, Magyar népmesék).
Balázs Béla-, Kossuth-díjas, érdemes művész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. 1960 óta a Pannónia Rajzfilmstúdió, majd Filmvállalat munkatársa, 1965-től önálló filmrendező volt. Rendszeresen készített a tv-ben ismeretterjesztő és művelődéstörténeti sorozatokat. 1971-től tanított. 1975-ben "Sisyphus" című filmjéért Oscar-díjra jelölték, 1977-ben a "Küzdők" című filmért Cannes-i Arany Pálma Díjat kapott. 1981-ben Los Angelesben Minden idők legjobb rajzfilmje díjjal jutalmazták a "Fehérlófia" című filmjéért. 1988-ban Életfa-díjat kapott. Filmjeiből: "János vitéz", sorozatok: "Gusztáv", "Magyar népmesék", "Mondák a magyar történelemből", műveiből: "Csillagok között fényességes csillag", "Jelképkalendárium", "Jelképtár", "A fa mitológiája". Több mutatása
595
éve
1431 – Rouenban eretnekség és bűbájosság vádjával máglyán megégették Jeanne d'Arc-ot, az Orleans-i Szüzet.
Jeanne d'Arc (az Orleans-i Szűz) - látomásától vezetve - döntő fordulatot hozott a százéves háborúban Franciaország javára .A lotharingiai parasztlány VII. Károly királyi serege élén felszabadította az angol megszállás alól Orleans-t, majd Rheimsbe kísérte Károlyt, ahol királlyá koronáztatta. Jeanne d'Arc 1430-ban a burgundi herceg fogságába esett, aki átadta őt a szövetséges angoloknak. Egyházi per alapján égették meg. 1456-tól - rehabilitálása óta - francia nemzeti hősként tisztelik. A Százéves háború (1337-1453) az Anglia és Franciaország közt, Flandria gazdag ipari területeiért és a francia trón birtoklásáért folytatott, 116 évig tartó háború volt. A háború 1337-ben vette kezdetét, mikor III. Edward megszállta seregeivel Flandriát. Hatalmas győzelmet aratott a Crécy csatában (1346), sikerét főként 10000 kiválóan képzett, angol hosszúíjjal felszerelt íjászának köszönhette. Miután fia Edward, a Fekete Herceg a Poitiers-i csatában (1356) foglyul ejtette II. János királyt, aki 1350-ben vette át a trónt, a franciák jelentős területeket kényszerültek átadni az angoloknak. A királyért kért váltságdíj részeként Anglia birtokába került Aquitania, majd Calais. 1422-re angol fennhatóság alá kerültek a Loire folyótól északra fekvő területek. A háború fordulópontját 1429-ben Jeanne d?Arc angolellenes mozgalma hozta. A franciák 1453-ra Calais kivételével visszafoglalták területeiket. Érdekességek: Az angolok a hosszúíjat a Százéves háborúban alkalmazták először a kontinensen. Egy képzett íjász percenként 12 nyilat lőtt el. A franciák győzelmét a puskapor időközbeni feltalálása segítette. A háborút teljes egészében francia földön vívták. Az Azincourt-i csatában az angol katonák vérhastól szenvedtek, az íjászok emiatt félmeztelenül harcoltak. Jeanne d?Arc-nak nem volt fegyvere, egy lobogóval indult harcba. Több mutatása
1299
éve
727 – Meghalt Szent Hubert misszionárius, akit a X. századtól a vadászat védőszentjeként tisztelhetünk.
A Brüsszel melletti Tervurenben halt meg. Szent Hubert (született 655. körül) misszionárius, aki Tongern-Maastricht püspöke volt, akkor tért meg - a legenda szerint -, amikor egy vadászaton megjelent előtte egy szarvas kereszttel az agancsában. A magyar hagyomány szerint Szent László királyhoz és Szent Eusztákhoz is kapcsolódik ilyen keresztlátomás. Több mutatása
454
éve
1572 – Meghalt Ruszkai báró Dobó István, Eger várkapitánya.
Az 1552. évi török ostrom tette ismertté a nevét, amikor az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére meg tudta védeni a várat.
386
éve
1640 – Meghalt Pieter Pauwel Rubens flamand festő.
Antwerpenben halt meg. Anthonis van Dyckkal a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt. Rubens nemcsak sikeres művész volt, hanem a francia, angol és spanyol udvarban szolgáló diplomata is. 1608-ban, itáliai utazása után tért vissza Antwerpenbe, ahol létrehozta saját műhelyét. Életművét vallási, történelmi és mitológiai tárgyú képek alkotják, valamint tájképek és portrék. Festményei a barokkra jellemző mozgalmasságot és érzékiséget tükrözik, kompozíciói átlós szerkezetűek, színei színpadiasak, szinte világítanak. Több mutatása
248
éve