114
éve
Meghalt kategória
62
éve
1964 – Meghalt Szilárd Leó atomfizikus, az atomreaktor és a nukleáris láncreakció elméletének megalkotója.
Kaliforniában halt meg. Szilárd Leó 1919-ben emigrált, majd a berlini Műegyetemen kezdett atomfizikával és thermodinamikával foglalkozni. Németországban több szabadalmat is beadott, ezek közül a legjelentősebb az Einsteinnel közös találmány: egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyú; az atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak. Hitler hatalomra jutásakor Szilárd Angliába költözött, ahol az atomenergia gyakorlati felhasználhatóságát kezdte kutatni. Amerikában kezdték el vezetésével az atommáglya építését, és mikor világossá vált, hogy az atomfegyverek működőképesek, az amerikai elnöknél határozottan ellenezte az emberek elleni bevetést, de sajnos nem sikerült megakadályozni, hogy Japánra ledobják az atombombát. A háború után biológiai, valamint biofizikai témákkal kezdett foglalkozni, a molekuláris biológia egyik megalapozójának is tekintik; sugárkezeléssel saját magát is sikeresen kigyógyította daganatos betegségéből. Szerteágazó zsenialitása ellenére ő sem értett mindenhez: autót vezetni például nem tudott. Halála után a Holdon krátert neveztek el róla. Több mutatása
433
éve
1593 – Meghalt Christopher Marlowe angol drámaíró (Dr Faustus).
Christopher "Kit" Marlowe angol drámaíró, költő, és fordító I. Erzsébet korából. William Shakespeare előtt ő volt a legkimagaslóbb drámaíró. Főbb művei: Drámái Dido, Karthágó királynője (Dido, Queen of Carthage) (1586) (Thomas Nashe-sel közösen) A nagy Tamerlán, első rész (Tamburlaine, part I) (1587) A nagy Tamerlán, második rész (Tamburlaine, part II) (1587-1588) A máltai zsidó (The Jew of Malta) (1589 körül) Doctor Faustus (The Tragical History of Doctor Faustus) (1589 vagy 1593) II. Edward (Edward II) (1592) A párizsi mészárlás (The Massacre at Paris) (1593) Több mutatása
432
éve
1594 – Meghalt Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költészet kiemelkedő alakja.
A május 19-én, Esztergom ostrománál szerzett sebeibe halt bele. Líráját a szerelem, a vitézi élet, Isten és ember viszonya ihlette. Szerelmes verseit a Júlia- és Coelia-ciklus tartalmazza. Mint végvári katona a latinon, németen és lengyelen kívül, ismerte a török irodalmat is. Itáliai költők nyomán színpadi mű írásával is megpróbálkozott. Több mutatása
282
éve
1744 – Meghalt Alexander Pope angol felvilágosodás-korabeli és klasszicista költő.
Úttörő a Homérosz és Shakespeare-fordításhoz írt előszava. Fürtrablás c. komikus eposza ihlette Csokonait a Dorottya című vígeposz megírására. Több mutatása
134
éve
1892 – Meghalt Lebstück Mária honvéd főhadnagy, aki nőként harcolt 1848-ban, és akinek élettörténetét Jókai Mór jegyezte fel.
Férfiruhában járt és a "Károly" nevet használta. Számos alkalommal sebesült meg, hősiességéért és bátorságáért egyre magasabb rangot kapott. Görgey kémnek hitte, és halálra ítélte, azonban tiszttársai közbenjárására Kossuth szabadon engedte, visszakapta rangját. A szabadságharc bukása után az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát, majd kiutasították Magyarországról. Sok nehézség és megpróbáltatás után Újpesten élt és halt meg, élettörténetét német nyelven Jókai Mórnak mondta el. Budapesten utcanév őrzi emlékét, kardja és katonai öltözete a Hadtörténeti Múzeumban látható, törtétenét 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg a Mária főhadnagy című operettben. Több mutatása
66
éve
1960 – Meghalt Borisz Paszternak, Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító (Zsivágó doktor).
Teljes név: Borisz Leonyidovics Paszternak, Борис Леонидович Пастернак, Boris Leonidovich Pasternak
59
éve
57
éve
1969 – Meghalt Benedek Marcell, Kossuth-díjas irodalomtörténész, esztéta, író, műfordító, színházigazgató.
A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere. Benedek Elek író fia. Író álneve: Marcellus. Szerkesztője volt az 1927-es Irodalmi lexikonnak és főszerkesztője az 1963–1965-ös három kötetes Magyar irodalmi lexikonnak. Több mutatása
55
éve