29
éve
Meghalt kategória
122
éve
1904 – Meghalt Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony).
Budapesten halt meg. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848. augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848.); Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből (elb., 1850.); Egy bujdosó naplója (elb., 1851.); Erdély aranykora (r., 1852.); Török világ Magyarországon (r., 1853.); Egy magyar nábob (r., 1853-1854.); Janicsárok végnapjai (r., 1854.); Kárpáthy Zoltán (r., 1854.); Szegény gazdagok (r., 1860.); Az új földesúr (r., 1863.); Politikai divatok (r., 1862-1864.); Mire megvénülünk (r., 1865.); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869.); A kőszívű ember fiai (r., 1869.); Fekete gyémántok (r., 1870.); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872-1873.); Az aranyember (r., 1872.); A jövő század regénye (r., 1872-1874.); Enyém, tied, övé (r., 1875.); Az élet komédiásai (r., 1876.); Egy az Isten (r., 1877.); Névtelen vár (r., 1877.); Rab Ráby (r., 1879.); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882.); A lőcsei fehér asszony (r., 1885.); A cigánybáró (r., 1885.); A tengerszemű hölgy (r., 1890.); Gazdag szegények (r., 1890.); Sárga rózsa (r., 1893.); Fráter György (r., 1893.). Több mutatása
104
éve
1922 – Meghalt ifj. Bobula János építészmérnök (Városháza, Munkács).
Bobula Ida történész apja. Elsősorban templomokat és kórházakat, valamint középületeket tervezett. A Magyar Építőművészek Szövetsége egyik alapítója volt. Egy ideig a Budapesti Építészeti Szemle szerkesztőjeként működött. Több mutatása
88
éve
1938 – Meghalt Nagy Endre író, konferanszié, a magyar kabaré megteremtője.
A Nagyszőlősön született Nagy Endre, a politikai konferansz legkíválóbb hazai képviselője. Jogot végzett, majd újságírói pályára lépett. Mint konferanszié 1907. május 1-én, a Teréz körúton megnyílt "Fővárosi Cabaret Bonbonniére"-ben mutatkozott be, ahová a tulajdonos, Kondor Ernő szerződtette. 1908-ban megalapította "Modern Színpad" néven az első modern magyar kabarét, amelyet 1913-ig vezetett. A politikai aktualitások, szatirikus szúrások és a közismert személyek kifigurázása mellett a magyar költészetet - Adyt, Szép Ernőt, Kosztolányit stb. - is népszerűsítette. Több mutatása
87
éve
82
éve
1944 – 95 éves korában meghalt Bertha Benz, aki először vezetett autót hosszú távon.
Lánykori nevén Bertha Ringer. Felesége és üzlettársa volt az autót fejlesztő Karl Benznek. 1888-ban 106 km-t vezetett Mannheimből Pforzheimbe majd vissza. Több mutatása
81
éve
1945 – Meghalt Goldberger Leó textilgyáros, a magyar textilipar egyik nevezetes alakja.
Teljes nevén: dr. Buday-Goldberger Leó A 20. század első évtizedeiben a hazai textilipar korszerűsítésében igen nagy szerepet vállalt. Bátyja és atyja halála után, 1913-ban ő vette át az Óbudán működő, nehéz gazdasági helyzetben lévő vállalatot. Az I. világháború alatt tovább romlott a helyzet, 1919-ben pedig, a Tanácsköztársaság kikiáltása után családjával Svájcba menekült. Az emigráció éveit arra használta fel, hogy szakmai ismereteket szerezzen. Hazatérte után, 1923-ban megalapította a kelenföldi szövődét, és modernizálta az óbudai üzemet. Új gyártóberendezéseket, licenceket vásárolt, külföldi szakembereket, mérnököket, iparművészeket alkalmazott. Magyarországon ő vezette be a filmnyomást, és megkezdte a műselyem feldolgozást is. Sikerének számottevő tényzője volt az első magyar textilipari laboratórium létrehozása. A Műegyetemen textilkémiai tanszéket létesítettek 35000 pengős alapítványa segítségével. 1944. március 19-én, az ország német megszállásának első napján a Gestapo letartóztatta és Mauthausenbe hurcolták. Bár megérte a tábor felszabadulását, 1945. május 5-én éhhalál következtében elhunyt. Több mutatása
71
éve
1955 – Meghalt Fedák Sári színésznő, operett primadonna.
Teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária, Beregszászon született. Molnár Ferenc író második felesége volt. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt, a legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt kiemelkedően jó hangja. A vörösök, majd a nácik oldalán is agitált, később ezek miatt börtönbüntetésre ítélték, a szerepléstől eltiltoták. Több mutatása
65
éve
1961 – Meghalt Máté Olga fényképész, fotóművész, feminista aktivista.
1907-ig Mautner, házassága után Zalai Béláné.
55
éve