Ma Ábrahám névnapja van

Meghalt kategória

194 éve

1832 – 41 éves korában meghalt Jean-Francois Champollion francia nyelvész és egyiptológus, aki megfejtette a hieroglifákat.

Párizsban halt meg. 1822-ben a rosette-i kő segítségével fejtette meg a hieroglifákat. 1798-ban a becsvágyó Bonaparte Napóleon tábornok egy tudósokból és írókból álló kutatócsoportot is magával vitt Egyiptomba, így megkezdődótt az óegyiptomi kultúra módszeres feltárása. 1799-ben a Nílus deltájában, Rosette-ben megtalálták azt a követ, amelyre V. Ptolemaiosz egyiptomi király rendeletét vésték három nyelven: egyiptomi hieroglif írással, démotikus és görög írással. A lelőhelyéről elnevezett kő segítségével nyílt meg a lehetőség az óegyiptomi hieroglif írás évtizedeken át tartó megfejtésére. Több mutatása

Teljes esemény 0

1832. 03. 04. Meghalt Történelem Érdekes

854 éve

1172 – 25 éves korában - feltehetően mérgezésben - meghalt III. István magyar király.

III. István betelepítette a templomos rendet Magyarországra, és megalapította a váradelőhegyi premontrei prépostságot. 1147-ben született II. Géza magyar király és Eufroszina orosz hercegnő gyermekeként, VII. Lajos francia király volt a keresztapja. 1152-ben hivatalosan trónörökösévé nyilvánította és társuralkodóvá tette apja, akinek halála után, 1162. június elején Székesfehérvárott királlyá koronázta Lukács esztergomi érsek. Száműzött nagybátyja, István herceg (a későbbi IV. István) I. Manuél bizánci császár támogatásával elűzte, III. István Ausztriába menekült. A Bizánci Birodalomtól túlságosan is függő (IV.) László helyett a főurak bátyját, II. Lászlót ismerték el királynak, ő azonban már 1163 januárjában meghalt. Június 19-én III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott IV. István felett, aki menekülés közben fogságba esett, de III. István szabadon bocsátotta. 1163 őszén megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól. III. István nem adta át a területeket, így 1164-ben és 1165-ben beavatkozott IV. István oldalán, aki Magyarországot ajánlotta fel neki hűbérül. A Bizánci Birodalom végül 1165-ben bekebelezte Horvátországot, Dalmáciát, a Szerémséget és Boszniát is, sőt Zimonyt is elfoglalta IV. István áprilisban bekövetkezett hirtelen halála után. Júliusban III. István békét kötött a bizánci császárral, lemondott I. Manuél javára Dalmáciáról és a Szerémségről. Uralkodásának nagy része hadakozással telt, így a belpolitikában anyja és Lukács esztergomi érsek jutottak kulcsszerephez, és egyezményt kötöttek a pápasággal, amelyben III. István lemondott az invesztitúra jogáról. Hirtelen halt meg, fia mellé temették el Esztergomban. Több mutatása

Teljes esemény 0

1172. 03. 04. Meghalt Történelem Magyar

174 éve

1852 – Meghalt Nyikolaj Vasziljevics Gogol ukrán származású orosz író (Holt lelkek).

Orosz nyelven: Николай Васильевич Гоголь, ukrán nyelven: Микола Васильович Гоголь. Születésnapja a juliánusz naptár szerint 1852. február 21.Novelláiban, elbeszéléseiben groteszk, tragikomikus módon ábrázolta a kisembereket, hivatalnokokat (Az orr; A revizor; A köpönyeg; Egy őrült naplója). Több mutatása

Teljes esemény 0

1852. 03. 04. Meghalt Irodalom Alkotás

110 éve

1916 – Meghalt Franz Marc festő (Kék ló, Majom).

Teljes nevén: Franz Moritz Wilhelm Marc. A német expresszionizmus egyik legjelentősebb festője, a spirituális absztrakt művészet úttörője. Marc, Kandinszkij és Münter 1911-ben megalapították a Der Blaue Reiter (Kék Lovas) csoportot, melynek elsődleges célja a művészetnek a járulékos elemektől való megtisztítása és az érzelmek közvetlen kifejezése (expresszió) volt. 1912-ben Marc és Kandinszkij kiadták Piper Verlagnál a Kék Lovas Almanachját. A legismertebb művein állatokat ábrázolt idilli környezetben, tiszta, ártatlan energiát sugározva, élénk színekkel. A természet éltető erejét szembeállította az ember pusztító tevékenységével. Több mutatása

Teljes esemény 0

1916. 03. 04. Meghalt Alkotás

75 éve

1951 – Meghalt Meszlényi Zoltán Lajos, vértanú püspök

XI. Piusz pápa kinevezése nyomán, 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől fogva a mindenkori hercegprímás-esztergomi érsek segédpüspöke volt. Élete során jelentős egyházjogi tevékenységet végzett, ebben a témában könyvet írt, és tanított is, többek között az egri Érseki Jogakadémián és a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karán. 1950-ben esztergomi érseki helynök lett. Helynökké választása nem a kommunista hatalom jóváhagyásával történt, ezért meghurcolták, haláláig ítélet nélkül fogva tartották. XVI. Benedek pápa jóváhagyta boldoggá avatását, a szertartásra 2009. október 31-én, ünnepi szentmise keretében került sor az esztergomi bazilikában. Több mutatása

Teljes esemény 0

1951. 03. 04. Meghalt Magyar