7
éve
Meghalt kategória
73
éve
1953 – Meghalt Sztálin, aki 1927-től korlátlan hatalmú diktátorként uralkodott a Szovjetúnióban.
A Moszkva melletti Kuncevóban 73 éves korában halt meg. Teljes nevén: Joszif Visszarionovics Sztálin, eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili A szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára volt. Goriban született 1879.12.21-én. 1899-ben kizárták a tbiliszi ortodox papi szemináriumból forradalmi tevékenysége miatt. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tbiliszi pártbizottságának volt a tagja 1901 óta. Többször letartóztatták illegális tevékenységéért és Szibériába száműzték. 1912-ben megalapította a "Pravda" című pártlapot. Vlagyimir Iljics Lenin szervezőként nagyra becsülte Sztálint, aki 1917 márciusában érkezett Petrográdba, majd támogatta a fegyveres felkelés tervét. A nemzetiségi ügyek népbiztosi tisztségét töltötte be az új bolsevik kormányban. 1922.04.03-án az SZKP főtitkárává választották. Sztálin elgondolását a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéről - hogy a többi szovjet köztársaságot rendeljék alá az Orosz Szovjet Köztársaságnak - Lenin közbelépésére, a Központi Bizottság elutasította. Végül Lenin tervét fogadták el, amely ezzel szemben egyenjogú köztársaságok egyesítéséről és egy reprezentatív vezető testület megvalósításáról szólt. 1923.01.04-én Lenin politikai végrendeletének kiegészítéseként Sztálin eltávolítását ajánlotta a párt vezető állásaiból "jellemgyengesége" miatt. Lenin 1924.01.21-én bekövetkezett halála után 1927-ig hatalmi harcok folytak az utódlásért Grigorij Jevszejevics Zinovjev, Lev Davidovics Trockij és Joszif Visszarionovics Sztálin között, amelyből Sztálin került ki győztesen. Miután 1927.10.23-án kizárták ellenfeleit a Központi Bizottságból, majd a pártból is, Sztálin, a párt főtitkára a Szovjetunió korlátlan ura lett. Azokkal szemben, akik elutasították elméletét "a szocializmus egy országban való felépítéséről" kíméletlenül járt el. Száműzték Trockijt, másokat halálra ítéltek látványos koholt perekben. Diktatúrája alatt a Szovjetunió - egy kíméletlenül végrehajtott iparosítási politika eredményeként - ipari állammá fejlődött. Sztálin a lenini jelszó "kommunizmus = szovjethatalom + az ország villamosítása" jegyében tíz év alatt akarta elérni azt, ami a kapitalista országokban ötven év alatt jött létre. Halála után felravatalozták a Kreml-palota nagytermében, ahol emberek ezrei vettek tőle búcsút. 1956 februárjában, az SZKP XX. kongresszusán szakítottak a sztálinizmussal. Elítélték a hatalommal való visszaélést, a sztálini korszak személyi kultuszát, az elkövetett törvénysértéseket, bírálták a túlzott centralizmus káros következményeit. Sürgették a visszatérést a lenini értékekhez, megalapozták a kommunista és munkáspártok demokratizmusának fejlődését. A desztalinizálás második hullámaként, az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint, 1961.11.01-jén Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolították a Vörös téren álló Mauzóleumból. Több mutatása
199
éve
1827 – Meghalt Alessandro Volta olasz fizikus, akiről a "volt" mértékegységet elnevezték.
Teljes nevén: Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta Az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Volta érdemeit még életében méltányolta hazája és a külföld egyaránt. A Societa Italiana, a párizsi Institut és a brit Royal Society tagjává választotta, sőt az utóbbi társulat 1794-ben Copley-éremmel jutalmazta érdemeit. Több mutatása
137
éve
1889 – Megszületett Lehel Mária festőművész, aki a világ számos országában állított ki és több képe látható a Nemzeti Galériában is.
Eredeti nevén: Rell Mária. Nagybányán, majd Párizsban tanult. Budapesten tanult a Nyolcakkal, Ferenczy Károly és Iványi-Grünwald Béla voltak a mesterei. 1924-től külföldön élt, gyakran hazatért, állított ki Londonban, Rómában, São Paulóban és sok más helyen. Párizsban Matisse követője volt. Képeire jellemző a színek rendkívüli gazdagsága, az árnyalatok egymásba simulása. Az olasz állam több képét megvásárolta a milánói és a génuai múzeum részére. Kb. 50 képe pusztult el 1944-ben. 1969-ben 80. születésnapjára gyűjteményes kiállítása volt Budapesten. Lánya, Hamza Lehel Mária (1906-1997) iparművész, divattervező volt. Több mutatása
93
éve
1933 – Meghalt Komjádi Béla sportvezető, vízilabdázó, edző, sportújságíró.
Vezetésével 1932-ben a magyar vízilabda-válogatott Los Angelesben olimpiai bajnokságot nyert. Elsőként foglalkozott az utánpótlás nevelésével. Több mutatása
73
éve
1953 – Moszkvában meghalt Szergej Szergejevics Prokofjev orosz zeneszerző (Péter és a farkas).
Legjelentősebb művei A három narancs szerelmese című operája, A bohóc és a Rómeó és Júlia című balettje, valamint a Péter és a farkas című zenés meséje. Több mutatása
492
éve
1534 – Meghalt Correggio itáliai festő, a perspektivikus kupolafestés megalapítója.
A korai cinquecento egyik legnagyobb alakja.
64
éve
44
éve
1982 – 33 éves korában meghalt John Belushi színész, zenész komikus (Blues Brothers).
A 70-es években zenész showműsorokban szerepelt, majd Dan Aykroyddal "blues testvérekké" fogadták egymást. A Blues Brotherst először színpadon mutatták be közel 100 alkalommal, majd film készült belőle. Szerepelt még az Animals House, a 22-es csapdája, a Szomszédok (Neighbors), majd a Steven Spelberg rendezte Meztelenek és bolondok című háborús komédiájában. Belushi halála után több mint húsz évvel csillagot kapott a hollywoodi Hírességek Sétányán. Több mutatása
38
éve