4
éve
Meghalt kategória
105
éve
1921 – Meghalt Julius Richard Petri német bakteriológus, a Petri-csésze megalkotója.
1887-ben készítette az első Petri-csészét.
30
éve
17
éve
651
éve
1375 – Meghalt Giovanni Boccaccio olasz író, költő (Decameron).
Elsőként használta a népnyelvet irodalmi kifejezőeszközként. Decameron című novellagyűjteménye (1348-1353) a XIV. századi itáliai társadalmat tükrözi. Több mutatása
429
éve
1597 – Meghalt Canisius St. Péter teológus, filozófus, jezsuita szerzetes, akit ma is Németország apostolaként emlegetnek.
XI. Pius pápa 1925-ben avatta szentté és emelte az egyháztanítók közé. Családi nevén "de Hondt", a Jézus-rendi társaságnak első német tagja és Németországban a rend első főnöke. 1551. I. Ferdinánd német császár hivására a bécsi egyetemre ment és itt írta meg kétrendbeli kátéját, amelyek a kátéirodalomban fordulópontul tekintendők. Nagyobb katekizmusa 1554-ben jelent meg Summa doctrine christiane sive catechismus major címmel, 1566-ban pedig kisebb katekizmusa Institutiones christiane pietatis s. parvus catechismus catholicorum címen. Magyarul: Magyar catechismus, mely C. P. pater által iratott és most ujonnan a keresztény híveknek oktatásokra magyar nyelven kinyomtattatott (Nagyszombat 1727, s többször). Több mutatása
216
éve
1810 – Meghalt Marczibányi István, a művészetek és a tudomány mecénása.
1780-ban a temesi kerület tartományi biztosává nevezték ki, egyúttal elnyerte a királyi tanácsosi címet is. 1783 és 1786 között Csanád vármegye alispánja volt. Az 1790-1791 évi országgyűlésen a vármegye egyik követeként vett részt. 1779-ben, a porosz háború alkalmával gyalogos és lovas katonákat állított ki, lovakkal, takarmánnyal, és készpénzzel támogatta az államot. 1800-ban I. Ferenc magyar király és osztrák császár udvari tanácsosává nevezte ki. 1817-ben a Nemzeti Múzeum létrehozta a tíz tagú Marczibányi Intézetet, amely évente díjazta a nyelvtudományi munkákat. A róla elnevezett díjat 1944 februárjáig adták ki. Főbb mecénási tevékenysége: A Ludovika Akadémiának 50 000 forint támogatást nyújtott, azzal a kikötéssel, hogy az oktatás magyar nyelven folyjon. Léván piarista gimnáziumot alapított saját pénzéből. Több vármegye szegényebb lakosságát és iskoláit pénzzel támogatta Több mutatása
202
éve
1824 – Meghalt James Parkinson angol gyógyszerész, sebész, geológus, akiről a Parkinson kórt elnevezték.
1817-ben írta le a később róla elnevezett betegséget. Az eredeti tanulmány címe "Egy tanulmány a remegő bénulásról" (An Essay on the Shaking Palsy) volt, amiben elsőként írta le a "reszkető bénulást" (Paralysis agitans). Több mutatása
138
éve
1888 – Meghalt Zsigmondy Vilmos bányamérnök, az artézi kutak fúrásának elterjesztője.
1843-ban Szakolcán kezdte gyakorlatait a bányamérnöki hivatalban, ahol rövidesen az egyik bánya vezetésével bízták meg. Összeállította Ausztria és Magyarország bányászatának statisztikai adatait az 1842 évet megelőző 25 esztendőről. 1848-ban a resicai kerület ideiglenes vezetője lett, 1849 elejétől ugyanitt a magyar kormány ágyú-, kard-, szurony- és bombagyártását irányította. A világosi fegyverletétel után várfogságra ítélték. 1860-tól kezdődően a Resica mellett lévő szekuli kőszénbányát igazgatta, ugyanebben az évben bányaügynöki irodát nyitott Pesten. Ekkor kezdett hévforrásokkal foglalkozni. A magyarországi geotermikus kutatások úttörője volt; nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásai tették ismertté. Részt vett az 1861 évi országbírói értekezleten és aktívan közreműködött a bányajogra vonatkozó elképzelések törvénytervezetbe foglalásában. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Több mutatása
93
éve