82
éve
Meghalt kategória
72
éve
69
éve
28
éve
1998 – Meghalt Szabó Ottó, Jászai Mari-díjas színész szinkronszínész (Derrick és Obi-Wan Kenobi magyar hangja).
Karrierje 1943–44-ben a nagyváradi Szigligeti Színházban indult, majd játszott Marosvásárhelyen. 1956-ban apjával együtt települt át Magyarországra, és Pécsett, Veszprémben, Budapesten és debrecenben dolgozott. 1976-tól a Pannónia Szinkronstúdió tagja lett, és több filmszerepet is vállalt. Több mutatása
12
éve
2014 – 56 éves korában meghalt Balikó Tamás színész, rendező.
1993–2011 között a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. A Kaposvári Egyetem magántanáraként színészmesterséget oktatott. 2003–2008 között a Nemzeti Színház művészeti tanácsadója volt. 2011-2012 között a Siklósi Várszínház Nonporfit Kft. ügyvezető igazgatója, azután szabadúszó színész-rendező volt. Országszerte játszott és rendezett színházakban, illetve filmszerepeket is vállalt. A Jelen-lét Színházi Egyesület egyik alapítója volt. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 84; rendezőként: 77. Bemutatott darabjai többek közt: Maeterlinck: A kék madár, Kesey: Kakukkfészek, Móricz Zsigmond: Rokonok, Puccini: Pillangókisasszony Több mutatása
10
éve
5
éve
2021 – Meghalt Ambrus Kyri táncdalénekesnő, rádiós műsorvezető, az első magyar tinisztár (Fehér házikó).
Eredeti neve Ambrus Margit. Ő volt Magyarország első tinisztárja, stílusa és megjelenése alapján a magyar Rita Pavone-nak kiáltották ki. Ismertebb dalai: Ilyen a twist, Elment a papa, mama, Nem híres dzsesszénekes. Duetteket énekelt Aradszky Lászlóval, angol és olasz nyelven is adott elő. A hetvenes években visszavonult a zenéléstől. 1982-ben szerepelt Tarr Béla Panelkapcsolat című filmjében, ahol saját magát alakította. 1983-ban jelent meg egyetlen nagylemeze. Majdnem két évtizeden át műsorvezetője volt a magyar rádiónak, főleg könnyűzenei, de más műsoroknak is (Magnósok, figyelem!). Több mutatása
108
éve
1918 – Meghalt Kaffka Margit író, költő (Színek és évek).
Budapesten halt meg. Apja főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmasnővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. 1905 feb 17-én ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak. Budapesten 1910-1915 között tanárként dolgozott, közben1914 aug 18án Szegeden másodszor is férjhez ment Bauer Ervin gyakorló orvos?biológushoz. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát és csak a szépirodalomnak élt. 1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki. Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált. Több mutatása
255
éve
110
éve