135
éve
Meghalt kategória
82
éve
1944 – Meghalt mecsekaljai Horvay János, szobrász (Kossuth-szoborcsoport a budapesti Kossuth téren).
Eredetileg Hoppl, teljes nevén Horvai János Károly.
54
éve
28
éve
1998 – Meghalt Alan J. Pakula amerikai forgatókönyvíró, filmrendező, producer (Pelikán ügyirat, Az elnök emberei).
További ismertebb filmjei: Ne bántsátok a feketerigót, Sophie választása.
12
éve
2014 – Meghalt Mike Nichols német származású amerikai tv-, színház- és filmrendező, forgatókönyvíró, producer.
Nichols az egyike annak a tizenhárom művésznek, aki elnyerte az Oscar-díjat, az Emmy-díjat, a Grammy-díjat és a Tony-díjat.
87
éve
63
éve
1963 – Meghalt Vaszary János színész, író, színházi redező, Muráti Lili férje.
Sikeres színházi darabokat, valamint filmforgatókönyveket írt.
51
éve
1975 – Meghalt Francisco Franco y Bahamonde spanyol tábornok és fasiszta diktátor.
Madridban 82 éves korában halt meg. Utódjául Juan Carlos herceget, a Bourbon-ház tagját jelölte ki spanyol államfőnek. 1936.11.01-jén nevezték ki a spanyol ellenforradalmi erők az állam és a hadsereg vezetőjévé. Az ifjabb Primo de Rivera által szervezett fasiszta Falange egységpártjára támaszkodott, minden más politikai pártot kiiktatott, minden politikai tevékenységet szigorúan ellenőrzött. 1967.09.21-én Luis Carrero Blanco admirálist helyettesévé, majd 1973.06.08-án, miután lemondott a miniszterelnöki tisztségről, a kormány elnökévé nevezte ki. Luis Carrero Blanco miniszterelnök 1973.12.20-án az ETA baszk szeparatista szervezet bombamerényletének áldozata lett. December 29-én Franco Carlos Arias Navarrót nevezte ki kormányfővé. 1974.07.19-én Franco betegsége miatt az államfői teendőket ideiglenesen Juan Carlos (János Károly) herceg látta el, akitől politikája folytatását várta el. Személyesen nevelte a herceget, politikai elvárásainak megfelelni látszott. Franco diktátor halála után azonban János Károly királyként trónbeszédében bejelentette a demokráciára való áttérést. Több mutatása
754
éve
1272 – Meghalt III. Henrik angol király, akit fia, I. Eduárd herceg követett a trónon.
Uralkodása idején (1216-1272) zajlott a "bárók háborúja" Angliában 1258-tól 1265-ig. A háborúhoz a király és a szabadságaikra féltékeny rendek ellentéte vezetett, amelyben először játszott politikai szerepet a köznemesség. Vezérük, Simon de Monfort 1264-ben Lewesnél győzelmet aratott a király és a bárók fölött, és 1265-ben összehívta az első rendi gyűlést (a parlamentet), amelyben már részt vettek a városok követei is. 1265.04.08-án Eveshamnél az angol trónörökös, Eduárd herceg legyőzte ugyan a felkelő vidéki nemességet, de a király a továbbiakban kénytelen volt a parlamenttel egyetértésben kormányozni. Mind Angliában, mind Európa legtöbb más országában a XIV-XV. század a rendi monarchia korszaka volt. Az ország képviseletében mint annak "rendjei" léptek fel a társadalom kiváltságos csoportjai (papság, nemesség, városok) az uralkodóval szemben, és országgyűlés (rendi gyűlés, parlament) formájában lehetőség szerint korlátozták és ellenőrzésük alá vonták a királyi hatalmat. A rendi kiváltságokkal nem rendelkező csoportok (elsősorban a parasztság) ki voltak rekesztve a politikai jogokból. Több mutatása
170
éve