54
éve
Meghalt kategória
40
éve
1986 – Meghalt Kraus Lili zongoraművésznő.
Kodály és Bartók tanítványa volt.
58
éve
1968 – 71 éves korában agyvérzésben meghalt Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, eszéista, író (A magyar Hüperion).
Eperjesen született evangélikus lelkészi családban. Édesapja, Hamvas József a pozsonyi Evangélikus Lyceumban vállalt magyar-német szakos tanári állást, így a család 1898-ban Pozsonyba költözött. 1915-ben, érettségi vizsgái után önkéntesként beállt katonának, 1916-17-ben az ukrán fronton teljesített szolgálatot, kétszer megsebesült. 1919. novemberében édesapja megtagadta a szlovák hűségesküt, kiutasították őket Pozsonyból és Budapestre költöztek. Tanulmányait 1919 és 1923 között a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán végezte. Pályafutását 1923-ban újságíróként kezdte a "Budapesti Hírlap"-nál és a "Szózat"-nál. 1927-től 1948-ig könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban. 1936-ban megírta "A magyar Hüperion"-t. 1940 és 1944 között háromszor hívták be katonai szolgálatra. 1943-ban jelent meg "A láthatatlan történet" című kötete, 1944-ben fejezte be a "Scientia sacra" első részét. 1945-ben bombatalálat érte otthonukat, kéziratai és könyvei megsemmisültek. "A bor filozófiájá"-t 1945 nyarán, egy Balatonberényben töltött rövid vakáció alatt írta, amelyet imakönyvnek szánt az ateisták számára. 1945-től 1948-ig "Az Egyetemi Nyomda Kis Füzetei"-t szerkesztette, 1946-ban jelent meg az "Anthologia humana - Ötezer év bölcsessége" című műve. 1948-ban B-listára került és kényszernyugdíjazták. 1948-tól földművesként dolgozott Szentendrén, megírta a "Karnevál"-t, az "Unicorniis"-t, a "Szilencium"-ot, a "Titkos jegyzőkönyv"-et és a "Mágia Szútrá"-t. 1951-től raktáros volt Inotán, Tiszapalkonyán, majd Bokodon. Ekkor készültek a "Patmosz", "Az ősök nagy csarnoka", "Szarepta" és "Szilveszter" című írásai. 1964-ben másodszor is nyugdíjazták, elkészült a "Scientia sacra" második része, megírta az "Ugyanis", a "Bizonyos tekintetben" és az "Öt meg nem tartott előadás a művészetről" című műveket. Több mutatása
129
éve
1897 – Meghalt Divald Károly fényképész, gyógyszerész, barlangfotográfus, a magyar fényképészet úttörője.
Divald Kornél művészettörténész apja.
118
éve
1908 – Meghalt Albert János erdélyi unitárius lelkész, tanár.
Albert János 1845-től 40 esztendeig a tordai unitárius egyházközség lelkészeként tevékenykedett. Tanított a helybeli unitárius gimnáziumban, amelyet a szabadságharcot követő időszakban ő élesztett újjá. Három tanévben a gimnázium igazgatói tisztét is betöltötte. Közben írt tankönyvet, templomi használatra szolgáló imakönyvet, egyházi beszédeket és könyörgéseket. Részt vett Szentábrahámi Mihály latin nyelvű munkájának magyarra fordításában is. Több mutatása
113
éve
1913 – Meghalt Alfred Russel Wallace brit természettudós, felfedező, geográfus, antropológus, biológus, aki Darwintól függetlenül jött rá a természetes szelekció elméletére.
Charles Darwin-tól függetlenül állt elő a természetes szelekció elméletével, mely arra sarkallta Darwint, hogy saját munkáját terveihez képest korábban tárja a nyilvánosság elé. A gyakorlati spiritualizmus védelme című könyve még éltében megjelent magyarul is, Madách Aladár fordításában. Több mutatása
106
éve
1920 – Meghalt Endrődi Sándor, költő, író, az MTA levelező tagja.
Budapest második kerülteében utca van róla elnevezve.
98
éve
86
éve
1940 – Meghalt Pintér Jenő irodalomtörténész, az MTA tagja (8 kötetes Magyar Irodalomtörténet).
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alapító tagja, elnöke, az Irodalomtörténet c. folyóirat alapító szerkesztője.
82
éve