Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Meghalt kategória

30 éve

1996 – Meghalt Szilvási Lajos író, újságíró.

1950-1953 között az MTI munkatársa volt, majd a Szabad Népnél, a Szabadságnál, az Igazságnál dolgozott. 1957-1958-ban az MTI külpolitikai főosztályán rovatvezető, kiadványszerkesztő volt. 1958-tól 1977-ig az Újítók Lapja olvasószerkesztője, 1977-től a Delta főszerkesztő-helyettese volt. Romantikus-kalandos történetei, olvasmányos lektűrjei tették népszerűvé. 27 regénye jelent meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1996. 11. 09. Meghalt Irodalom Magyar

23 éve

2003 – Meghalt Gordon Onslow Ford francia-amerikai szürrealista festő.

Az 1930-as években André Breton köré csoportosuló párizsi szürrealisták csoportjából ő élt legtovább, és ő volt, aki tudott angolul. A Society for the Preservation of European Culture jóvoltából került New Yorkba, ahol számos kiállítás és esemény szervezésében vett részt. 1941-ben feleségül vette Jacqueline Johnson amerikai írónőt. Olyan alkotókat inspiráltak, mint Jackson Pollock, Robert Motherwell és mások, akik később az absztrakt expresszionista irányzat kulcsfigurái lettek. Több mutatása

Teljes esemény 0

2003. 11. 09. Meghalt Alkotás

477 éve

1549 – Rómában meghalt III. Pál pápa, aki ezt a méltóságot 1534.10.13. óta töltötte be.

Eredeti nevén: Alessandro Farnese született: 1468.02.02. Az arisztokrata családból származó III. Pál a reneszánsz pápák életmódját követve, támogatta a művészeteket, elsősorban az építészetet. Michelangelo az ő megbízásából tervezte a római Szent Péter-bazilika kupoláját és festette a Sixtus-kápolnában az "Utolsó ítélet" című freskót. III. Pál pápa hozta létre a Farnese-kertet és megszépíttette a Farnese-család palotáját is, ahol szintén Michelangelo dolgozott. III. Pál utódjául III. Gyulát választották. Több mutatása

Teljes esemény 0

1549. 11. 10. Meghalt Történelem

44 éve

1982 – Meghalt Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet államfő, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, pártvezető.

Moszkvában 75 éves korában halt meg. Számos külföldi állam- és kormányfő részt vett a november 15-i temetésen, ahol a Kreml falába helyezték örök nyugalomra. Halálával véget ért a 18 évig tartó Brezsnyev-korszak. Utódjául az SZKP Központi Bizottsága a titkosrendőrség volt főnökét, Jurij Vlagyimirovics Andropovot választotta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1982. 11. 10. Meghalt Történelem

582 éve

1444 – A törökök elleni hadjárat során, a várnai csatában 20 éves korában meghalt I. Ulászló magyar király.

Lengyelország királya 1434-től, Magyarország királya 1440-től haláláig. 1424-ben született Krakkóban II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő gyermekeként, a Jagelló-dinasztia tagja volt, az első Jagelló a magyar trónon. 1439-ben, Albert halála után a magyar főurak egy csoportja I. Ulászló megválasztását támogatta. Rozgonyi Simon püspök vezetésével küldöttség kereste fel Krakkóban, hogy fogadja el felkérésüket. A másik csoport, Garai László nádor és Szécsi Dénes esztergomi érsek vezetésével az özvegy Erzsébet királynét és a születendő gyermek király trónra kerülését akarta. A két párt között hossza alkudozás kezdődött, közben az anyakirályné ellopatta Visegrádról a Szent Koronát, amellyel a csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót Székesfehérvárott királlyá koronáztatta. Válaszul 1440. május 21-én I. Ulászló bevonult Budára, majd július 17-én a fehérvári bazilikában a Szent István ereklyetartójáról levett koronával Magyarország királyává avatták. Ekkor Erzsébet királyné a fiával együtt III. Frigyes német-római császárhoz menekült. 1441. január elején hadvezére, Hunyadi János Bátaszéknél döntő győzelmet aratott Erzsébet támogatóinak serege fölött, így I. Ulászló uralma az egész országban megszilárdult. A fenyegető török veszély elhárítására törekedett. Hunyadi már többször győzelmet aratott a törökök fölött, sikereit az 1443-44-es Balkán-félszigetre vezetett "hosszú hadjárat"-tal tetőzte be. I. Ulászló sereget gyűjtött, hogy egy sikeres hadjárattal véget vessen a törökök európai uralmának. Meghirdette az új hadjáratot, amikor a szultán követei a béke fejében Szerbia, Moldva és Havasalföld visszaadását ígérték. A felajánlott feltételek mellett, Hunyadi tanácsára 1444. augusztus 15-én meg is kötötte a 10 évre szóló váradi békét. Nem sokkal ezután Velence, a pápa és több keresztény uralkodó a háború folytatására buzdította, Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ pedig a békére tett esküje alól oldotta fel. 1444. szeptemberében megindult a hadjárat a király, Hunyadi és Cesarini vezetésével. A Fekete-tengerig szinte akadálytalanul nyomult előre a 20 000 fős sereg, de Várnánál megtudták, hogy elárulta őket a segítségükre rendelt olasz hajóhad, amely az ellenük felvonuló török sereget átszállította a Boszporusz-szoroson. Hunyadi figyelmeztetése ellenére a király rohamot vezetett a janicsárok ellen, ahol rövid küzdelem után a király elesett. A magyar seregben pánik tört ki, a csata elveszett. A királyon kívül - többek között - Cesarini, Rozgonyi Simon püspök is életét vesztette a csatatéren. Hunyadi is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Több mutatása

Teljes esemény 0

1444. 11. 10. Meghalt Történelem Magyar