89
éve
Magyar kategória
81
éve
1945 – Megszületett Goldie Hawn magyar származású amerikai Oscar- és Golden Globe díjas színésznő (Elvált nők klubja).
Édesanyja Budapesten született. Eredeti neve Aranka volt, ezt fordították Goldie-ra, Arany-Aranyka-Goldie. 2012-ben járt Magyarországon a testvérével. 1970-ben kapott Oscar díjat, a Kaktuszvirág című vígjátékban nyújtott alakításáért. Több mutatása
78
éve
1948 – Meghalt Miklós Béla, aki az 1944-ben Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke volt.
Budapesten harmadik szívrohama következtében, 58 éves korában halt meg. A Ludovika Akadémia elvégzése után, 1910-ben huszárhadnaggyá avatták, 1914-ben felsőbb tiszti tanfolyamot, 1920-21-ben a Hadiakadémiát végezte el. 1910-től a 10. honvéd huszárezredben szolgált, 1914-ben főhadnagyi rangot kapott. 1921-től a Honvédelmi Minisztérium szolgálatára, 1925-től csapatszolgálatra osztották be. 1927-ben került vissza a Honvédelmi Minisztériumba, 1929-ben vitézzé avatták, 1933-ig a kormányzó katonai irodájának helyettes főnöke, majd 1936-ig a berlini magyar követség katonai attaséja volt. 1939-ben vezérőrnaggyá léptették elő, 1941-ben részt vett a Jugoszlávia, majd a Szovjetunió elleni háborúban, altábornagyi rangba került. 1942-ben a kormányzó irodájának főnökévé, főhadsegéddé nevezték ki, 1943-ban előléptették vezérezredessé. 1944. augusztusától az I. magyar hadsereg parancsnoka volt, megkapta a magyar királyi titkos tanácsosi címet. Az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után átment a szovjet csapatokhoz, de az I. hadsereg átállását a nyilasok megakadályozták. November elején Moszkvában csatlakozott a fegyverszüneti küldöttséghez és bekapcsolódott a kormányalakítási tárgyalásokba. A szovjet vezetők javaslatára vállalta el az ideiglenes nemzeti kormány elnöki tisztségét. December 23-án fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól, jó kapcsolatot tartott fenn A. Puskin szovjet követtel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet elnökével, K. J. Vorosilovval. December 28-án hadat üzent Németországnak, január 20-án aláírta Moszkvában a fegyverszüneti egyezményt, a náci szervezeteket feloszlatta, a népellenes törvényeket és rendeleteket hatálytalanította, rendeletet hozott a népbíróságok felállításáról. 1945. márciusában elfogadtatta a földreformtörvényt, amely alapvetően változtatta meg a birtokviszonyokat. Fellépett a kommunista irányítás alatt álló rendőrség túlkapásai és visszaélései ellen. Augusztusban kormánya elfogadtatta - a nemzetközi összehasonlításban is - az addigi legdemokratikusabb választójogi törvényt. November 15-én távozott miniszterelnöki tisztségéből, és a megbecsülése jeleként a nemzetgyűlés tagjává választották, aktív politikai tevékenységet már nem folytatott. A kommunista párt egyre erőszakosabb hatalmi törekvéseit aggodalommal figyelte, az 1947. augusztusi országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett a nyíltan ellenzéki Magyar Függetlenségi Párt tagjaként, azonban a Választási Bíróság - a kommunisták nyomására - megsemmisítette a párt képviselői mandátumait, Rajk László belügyminiszter pedig betiltotta a pártot. Ezután teljesen visszavonult a politikai élettől, visszautasította a felajánlott külföldre távozási lehetőséget. Temetésén a kormányt senki sem képviselte. Több mutatása
77
éve
54
éve
1972 – Budapesten meghalt Fonó Albert mérnök, a sugárhajtóművek egyik legfőbb kidolgozója.
Fonó Albert a Műegyetemen 1903-ban kapott mérnöki oklevelet, majd magyar, német, belga, svájci és nagy-britanniai gyárakban dolgozott. Elsősorban energetikával foglalkozott. 1923-ban dolgozta ki gőzkazánját, önműködő fék- és menetszabályozójának szabadalmát pedig a Siemens vásárolta meg. 1926-ban Kármán Tódorral együtt kísérletezve kidolgozott egy szárnyashajót, és szerkesztett bányászati légsűrítő berendezéseket is. Legfőbb érdemeit a sugárhajtóművel kapcsolatos munkáinak köszönheti, elsőségét a repülőgép-sugárhajtómű feltalálásában több szabadalom is bizonyítja. Több mutatása
196
éve
1830 – Meghalt Kisfaludy Károly dráma- és elbeszélésíró, költő, szerkesztő, festő.
Kisfaludy Sándor öccse. Nagy sikerű drámái (A tatárok Magyarországban; Ilka) és vígjátéka (A kérők (1817)) mellett jelentős érdeme volt a novella műfajának meghonosításában. Számottevő a festészeti munkássága is. Több mutatása
117
éve
78
éve
65
éve
1961 – Meghalt Dr. Mező Ferenc sporttörténész, olimpiai bajnok.
Gimnáziumba Nagykanizsán és Zalaegerszegen járt. Érettségi után bölcsészhallgató lett Budapesten. Tanári diplomát latin és görög nyelvből szerzett. Gyerekkorától kezdve erősen érdekelődött az atlétika, a tenisz, a birkózás és a sportlövészet, általában véve a sport iránt. Első könyve 1923-ban jelent meg Az ókori olimpia címmel. Az 1928-as amszterdami olimpián szellemi olimpiai bajnokságot nyert Az olimpiai játékok története című munkájával, ami könyv alakban magyarul (1929), majd németül (1930) is megjelent. 1947-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, 1948-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett. Több mutatása
44
éve