Magyar kategória
42
éve
32
éve
32
éve
1994 – Meghalt Péli Tamás Károly roma festőművész, író, politikus, országgyűlési képviselő.
Teljes nevén: Téli Tamás Károly. 1982-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megbízásából készített 12 négyzetméteres triptichont Julianus barát, Kőrösi Csoma Sándor, Apáczai Csere János tiszteletére. 1983. szeptember 24-én került átadásra a Tiszadobi Gyermekváros számára készített Születés-pannó, ami közel 43 négyzetméter, a cigányok magyarországi történetének összefoglalása. Több mutatása
14
éve
8
éve
2018 – Meghalt Bolla Zsolt rádiós szakember, menedzser, zenész.
53 éves korában, szívprobléma következtében halt meg ázsiai nyaralása során. 1987-ben, hangtechnikusként kezdte pályafutást a Magyar Rádióban, majd a Rádió Bridge-ben dolgozott, 1999-től a Danubius Rádió gyártásvezetője, 2000-től a Sláger Rádió programigazgatója volt. A Sláger rádió az ő vezetése alatt érte el népszerűsége csúcsát. A Sláger megszűnése után a Juventus Rádiónál, a Neo FM-nél, 2016 júliusától a Class FM programtanácsadójaként dolgozott. 1994-ben alapította meg Bolland Sound & Universe nevű cégét, melyen keresztül több tucat magyarországi és külföldi rádió arculatáért és programmingjáért felelt. Tanácsadóként részt vett a szerb Naxi Nacional építésében, emellett a Szerbiai Rádióállomások Szövetségével (RAB) is együttműködött. Zenészként is jeleskedett: a 80-as években az EKG-ban, 1991-től pedig Vörös István zenekarában, a Prognózisban dobolt, de később olyan zenekarokka is színpadra lépett, mint az Omega, a Bikini és a Republic. Vele egynapon, nagyjából fél óra különbséggel halt meg Dittmann András rádiós műsorvezető. A két haláleset megrázta a hazai rádiós világot. Több mutatása
8
éve
2018 – Meghalt Dittmann András rádiós műsorvezető.
A Dió Rádió, majd az FM7 Rádió és a budapesti RockFM műsorvezetője. Munka után, otthonában érte szívroham. Vele egynapon, nagyjából fél óra különbséggel halt meg Bolla Zsolt rádiós műsorvezető. A két haláleset megrázta a hazai rádiós világot. Több mutatása
48
éve
1978 – Megszületett Kokas Katalin, Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművész,
Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész felesége.
569
éve
1457 – Prágában 17 éves korában meghalt V. (Utószülött) László magyar király, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót.
Albert király és Erzsébet, Zsigmond király leányának gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát. V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453 októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456 novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457 márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Itt halt meg teljesen váratlanul valószínűleg fehérvérűségben vagy bubópestisben. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása
163
éve
1863 – Pálócon megszületett gróf Hadik János, aki három napig töltötte be Magyarország miniszterelnöki tisztségét.
A bécsújhelyi katonai akadémián végzett, majd huszárhadnagyként belépett a hadseregbe. 1893-ban szerelt le főhadnagyként, 1894-től örökös jogon tagja lett a főrendiháznak. 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett az abaújszíni választókerületben. 1904-ben kilépett a Szabadelvű Pártból, 1906-ban alkotmánypárti programmal ismét bejutott a képviselőházba. 1906 és 1910 között a Wekerle-kormány belügyminisztériumi államtitkára volt. 1912-től 1917-ig a főrendiházi ellenzék vezére, 1913-tól 1918-ig az Országos Alkotmánypárt alelnöke volt. 1917-18-ban az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be gróf Esterházy Móric kormányában. Nem volt hajlandó eleget tenni az osztrák gabonaszállítási követeléseknek, így lemondott tisztségéről. 1918.10.29-én IV. Károly - ellentétben az általános várakozással - nem Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnöknek. Válaszul a Hadik-kormány kinevezésére tüntetés kezdődött Budapesten, amely felkelésbe csapott át. A felkelők elfoglalták a középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. 1918.10.31-én győzött az "őszirózsás" forradalom, Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, a király Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek, a tüntető tömeg követelte az önálló magyar köztársaság kikiáltását. A Tanácsköztársaság idején a székesfehérvári fogházban raboskodott, de 2 hét után - Seregélyes lakosságának követelésére - szabadon engedték. Felhagyott a pártpolitikai tevékenységgel, főként a szociális és gazdasági problémák felé fordult. 1926-ban a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet vezette, de politikai okokból szeptemberben visszavonult. 1927-ben a felsőház tagja lett, a genfi világgazdasági konferencián képviselte a magyar kormányt. 1927-től az Országos Kivándorlási Tanács, majd a Kisiparosok Országos Központi Szövetkezetének, az Országos Erdészeti Egyesületnek és a Dohánytermelők Országos Egyesületének elnöke volt. 1932-ben ellenzéki programmal országgyűlési képviselővé választották a tornai választókerületben. Ferenc Józseftől 1908-ban megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása
156
éve