250
éve
Magyar kategória
199
éve
1827 – Megszületett Vajda János költő, publicista, az első szimbolista (Húsz év múlva, A vaáli erdőben).
Pesten született. Ady Endre "szent elődjé"-nek tekintette. A Pest megyei Vál községben nőtt fel, ahol édesapja uradalmi erdész volt. 1839-1843. között a székesfehérvári cisztercita gimnáziumba járt, majd Pesten tanult, de egyetemet nem végzett. Első verse 1844-ben jelent meg az "Életképek"-ben. 1845-ben - Petőfi Sándorhoz hasonlóan -vándorszínésznek állt, 1846-tól egy évig József főherceg alcsúti mintauradalmában gazdatiszti gyakornokként dolgozott. 1847-ben Pesten a Gazdasági Egyesületben lett hivatalnok. Ekkor már rendszeresen megjelentek versei az "Életképek"-ben és a "Pesti Divatlap"-ban. Petőfi baráti köréhez csatlakozott, korai versein még Petőfi népiességének és romantikájának hatása érződik. 1848-ban katonának jelentkezett, a szabadságharc bukása után a császári hadseregbe sorozták közlegénynek. Miután hazatért, 1850-től Kiskunhalason és Budán dolgozott a földbecslő hivatalban. Reménytelenül szerelmes lett házigazdája lányába, Kratochwill Georginába, aki azonban tudomást sem vett róla. Ez a szerelem ihlette a Gina-verseket. 1855-től újságíróként dolgozott, a "Nővilág", a "Csatár", majd a "Magyar Sajtó" szerkesztője volt. Elsősorban a polgári haladást képviselte publicisztikájában, 1861-ben álnév alatt adott ki röpiratokat, amelyben sürgette a polgári átalakulást, és ennek érdekében támogatta az Ausztriával való mielőbbi kiegyezést. Nézeteiért a 48-as elvek árulójának kiáltották ki, és kiközösítették. El kellett hagynia az országot, pártfogói csak egy jelentéktelen állást tudtak neki szerezni a bécsi kancelláriai sajtóirodán. 1866-ban tért vissza Pestre, 1867-ben a Kossuth-párti "Magyar Újság"-nál, 1868-ban a "Nép Zászlója" című hetilapnál dolgozott. 1870-től haláláig a Kisfaludi Társaság munkatársa volt. A "Vasárnapi Újság"-ban és annak melléklapjában a "Politikai Újdonságok"-ban jelentek meg írásai. Nemcsak nézeteit, de költészetét is elutasította a Gyulai Pál vezette "hivatalos irodalom", így szegényen és magányosan élt. A 1870-es években egyre inkább a gondolati-filozófiai költészet került az érdekelődése középpontjába. Az 1882-ben írt "Az üstökös" című versében az üstökös a magány, az elszigeteltség többértelmű szimbóluma. 1888-ban írta egyik legjelentősebb alkotását, a "Nádas a tavon" című verset. A 1880-as évektől sokat betegeskedett. 1896-ban Palágyi Menyhért "Jelenkor" című lapjának főmunkatársa volt. Vajda Jánost líratörténetünk úgy tartja számon, mint "az Arany János és Ady Endre közötti átmenet nagyságát; ez a köztesség határozta meg értékelését és utóéletét, hiszen senki nem tagadja jelentőségét, de minden elemző az Adyt megelőlegezőt, sőt az első szimbolistát látja benne". Több mutatása
155
éve
1871 – Nyírbaktán megszületett gróf Károlyi Gyula, aki 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt.
Az első magyar köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály unokatestvére . Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, valamint a bonni és a berlini egyetemen végezte, majd Arad vármegyei birtokán gazdálkodott. 1902-ben kamarási méltóságot kapott, 1905-ben tagja lett a főrendiháznak. 1905-06-ban a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás" aktív résztvevője volt. 1906-tól Arad vármegye és Arad város főispánja volt, 1910-ben, a Nemzeti Munkapárt választási győzelme után birtokára vonult vissza gazdálkodni. Az I. világháború idején az orosz fronton teljesített szolgálatot tartalékos huszárhadnagyként. 1919. 05. 05-én ellenkormányt alakított Aradon a francia csapatok biztosítására, de kormányának több tagjával együtt a román hadsereg internálta. Kiszabadulása után, május 30-án francia védnökség alatt Szegeden alakított kormányt, amelynek Horthy Miklós lett a hadügyminisztere. Az elmaradt francia támogatás és az egyes politikai csoportok közötti hatalmi harc miatt július 12-én lemondott, és ismét visszavonult a politikai élettől. 1927-ben az újonnan szervezett felsőház tagja lett, 1928-tól 1930-ig koronaőr. 1930. decemberében külügyminiszterré nevezte ki Horthy Miklós kormányzó, 1931-ben a székesfehérvári választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője lett. Gróf Bethlen István lemondása után, 1931. 08. 22-én kormányt alakított, valamint rövidebb időszakokra betöltötte a pénzügyminiszteri, a népjóléti és munkaügyi miniszteri tisztsége is. A nagy gazdasági világválság miatt megszorító intézkedéseket hozott: adóemelések, a köztisztviselők fizetésének és nyugdíjának csökkentése, szigorú takarékossági intézkedések. Hivatkozással a szeptember 13-i biatorbágyi merényletre, statáriumot hirdetett, a rögtönítélő bíróságok hatáskörét kiterjesztette, a gyülekezési jogot korlátozta. Decemberben megtiltotta a külföldi pénzkifizetéseket. A politikai válság a mérséklés helyett egyre inkább elmélyült, a különböző érdekcsoportok támadták, sőt a szélsőjobboldal kormányellenes puccsot akart indítani ellene. 1931. decemberében már le akart mondani, de a kormányzó rábeszélésére hivatalában maradt. 1932. szeptemberében a kormánypárt is szembefordult vele, így október 1-jén lemondott a miniszterelnöki tisztségről, és ismét visszavonult. 1936-ban Horthy Miklós titkos tanácsossá nevezte ki. A II. világháború idején gróf Bethlen Istvánnal és gróf Esterházy Móriccal együtt támogatta Horthy úgynevezett kiugrási politikáját. 1915. és 1945. között a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja volt. Több mutatása
148
éve
1878 – Megszületett Erdős Renée író, költő.
Eredeti nevén: Ehrenthal Regina. Írói álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
140
éve
1886 – Megszületett ifj. Rybár István fizikus, az Eötvös-féle torziósinga továbbfejlesztője.
A pesti Tudományegyetemen szerzett fizika-matematika szakos tanári oklevelet 1909-ben. Az általa modernizált inga, az AUTERBAL (Automatic Eötvös-Rybár Balance) inga az 1958-as brüsszeli világkiállításon Nagydíjat kapott. A kis méretű, könnyen kezelhető torziós inga elterjedt a két világháború között. Eötvös Loránd tanítványa, a Magyar Geofizikusok Egyesületének alapító tagja, az MTA Geofizikai Főbizottságának tagja volt. Több mutatása
135
éve
1891 – Megnyílt a Városligetben az első állandó jellegű budapesti cirkusz.
1945-ben, Budapest ostroma idején az épület erősen megrongálódott, később rendbehozták, 1949-ben államosították. A Fővárosi Nagycirkusz mint állami üzem működött 1966. tavaszáig, amikor a főváros lebontatta. A helyén épült új cirkuszban 1971-ben volt az első előadás. Több mutatása
94
éve
86
éve
1940 – Megszületett Götz Béla, Jászai Mari-díjas díszlettervező, egyetemi tanár.
18 éves korától dolgozott a Madách Színházban. Több mint 300 díszletet tervezett. Nevéhez fűződik a színház leghosszabban játszott darabjának, a Macskák című musicalnak díszletterve. A Madách Színházon kívül a Csíksomlyói Passió és az István, a király királydombi ősbemutatója is az ő tervei alapján készült. Szegeden a 2005- ös Szegedi Szabadtérin bemutatott Rómeó és Júlia alkalmával láthattuk alkotását. Tevékenyen vett részt a Madách Szinház 1999-es felújításában, a nézőtér mennyezetén lévő freskó is Götz Béla alkotása. Tudását és tapasztalatát a Képzőművészeti Főiskolán osztotta meg.Lánya, Götz Anna színésznő, fia, Götz Nándor klarinét- és szaxofonművész, zeneszerző. Több mutatása
82
éve
1944 – Megszületett Kovács István színművész, rendező.
Kárpáthy Zoltán, Egri csillagok, Fiúk a térről, Abigél c. filmek főszereplője.
76
éve