Augusztus 18.
Ma Ilona névnapja van

Magyar kategória

8 éve

2018 – Meghalt Hertay Mária Anna, Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, aki vallási témájú képeket készített.

Litográfiákat, rézkarcokat és tűzzománcot készített nagyrészt bibliai témákban (Keresztút-sorozat a Pázmány Péter Tudományegyetem kápolnájában, a pápai nunciatúrán, a szegedi Püspökvárban, a mosoni plébániatemplomban, a büki templomban), továbbá templomi falképeket Várgesztesen, Hárskúton és Nyírlugoson. Több mutatása

Teljes esemény 0

2018. 05. 05. Meghalt Nő Alkotás Magyar

190 éve

1836 – Megszületett Szkalnitzky Antal építész, Budapest arculatának meghatározó építésze.

Válogatás legismertebb épületeiből: Az Oktogon négy épülete, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, Széchenyi István tér, Főposta épülete, Budapest, Petőfi Sándor utca, A budapesti tudományegyetem Szerb utcai épülete és az egyetem könyvtára, ma: Egyetemi Könyvtár, Budapest, Ferenciek tere, orvosi klinikák központi épülete, Élettani Intézet, ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar "E" épület. Több mutatása

Teljes esemény 0

1836. 05. 06. Született Alkotás Magyar

63 éve

1963 – Meghalt Kármán Tódor amerikai gépészmérnök, a szuperszónikus repülés atyja, a PKZ "helikopter" feltalálója.

Kármán Tódor munkatársaival, Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmosan közösen dolgozott a megfigyelésre alkalmas, egyhelyben lebegő helikopter kifejlesztésén, ezért az, a három feltaláló vezetéknevének kezdőbetűje alapján PKZ-helikopter néven vált ismertté.Gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek. A szuperszonikus légi közlekedés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek.Magyarországon született. A nagy matematikai tehetséggel is megáldott Kármán Tódor a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd ugyanitt tanársegéd lett Bánki Donát melett. Később a Ganz-gyárban, és az aacheni egyetemen is dolgozott. Az I. világháború idején a Bécs meletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol munkatársaival kifejlesztette az első forgószárnyas katonai repülőeszközt, a PKZ-típusú helikoptert. A háború vége után hazatért, de 1919-ben emigrált, 1933-ban pedig végleg az USA-ban telepedett le. Itt a Guggenheim-laboratóriumban rakétakutatással foglalkozott. Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának tanulmáányozásához, amely a későbbi rakétatechnika alapját is képezte. Jelentős szerepe volt több nagy rakéta, az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, valamint a DC-repülőgépcsalád létrejöttében. Tevékenységét életében is több kitüntetéssel jutalmazták, halála után a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla. Több mutatása

Teljes esemény 2

1963. 05. 06. Meghalt Tudomány Alkotás Technika Magyar