20
éve
Magyar kategória
141
éve
134
éve
1892 – Megszületett Szigeti József hegedűművész, zenepedagógus.
Szigeti József tanulmányainak befejezése után nagy sikerrel szerepelt Európa, majd a világ különböző nagyvárosainak hangversenydobogóin. Élt Angliában, majd Svájcban, 1940-től pedig az Egyesült Államokban, 1951-ben az amerikai állampolgárságot is felvette. Klasszikus és főleg modern művek egyik legismertebb tolmácsolója volt, és kitűnő hegedűátiratokat készített Bartók magyar népdalaiból. Bartók neki ajánlotta Első rapszódiájának zongora -, majd zenekarrral kísért változatát. Több mutatása
123
éve
1903 – Megszületett Magyargyerőmonostori báró Kemény János író, színházigazgató, mecénás.
A marosvécsi Helikon írói munkaközösség megalapítója (1926).Wass Albert végső kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi (az egykori Kemény-) kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak. Több mutatása
123
éve
1903 – Megszületett Szepes Béla síelő és gerelyhajító olimpikon, karikaturista.
Eredeti nevén Strauch Béla. Szepes Mária író férje volt.
121
éve
121
éve
1905 – Megszületett Szobel Géza festő, a Párizsi Iskola képviselője.
Komáromban született, Prágában és Berlinben tanult, majd Párizsban telepedett le. 30-as évek közepére a Párizsi Iskola képviselőjévé vált, nagyméretű, élénk színekkel megfestett akvarelleket készített, melyeken az absztrakt elemek szürrealista figurákkal keveredtek. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Kiss Tamás, József Attila-díjas költő, esszéíró (Kedv, remények, Lillák, A főnix szárnya alatt).
Kiss Tamás költői pályája 1934-ben a Nyugatban indult. 1938-ban Debrecenben teológiát és filozófiát végzett. 1942-től Nagyváradon,1947-től Debrecenben tanított. 1953-1973 között a debreceni KLTE gyakorló-gimnáziumának tanára, az Alföld szerkesztője volt. 1982-ben József Attila-díjat kapott. Lírájában az alföldi nép és táj egyszerűsége jelenik meg. Jellegzetes hangja a csendes bánat,a finom szatíra vagy az áradó bensőségesség. Legismertebb művei a Kedv, remények, Lillák című Csokonairól szóló életregény és a Főnix szárnya alatt című esszékötet. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Gáti István Széchenyi-díjas orvos, akadémikus, egyetemi tanár, kórházigazgató.
Gáti a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett szülész - nőgyógyász diplomát 1948-ban. 1973-93-ig egyetemi tanárként tevékenykedett. 1976-ban nevezték ki az Orvostovábbképző Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójává, tudományos rektorhelyettessé, az Országos Szülészeti - és Nőgyógyászati Intézet főigazgatójává. Ezt a tisztségét 1993-ig, nyugdíjaztatásáig töltötte be. 1995-től a Kaali Intézet orvos -igazgatója. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Számos szakmai szövetség vezetőségében is részt vett, főszerkesztője volt a Magyar Nőorvosok Lapjának. Szülész - nőgyógyászként, endokrinológusként és gyermek - gyógyász - szakorvosként is kiemelkedett. Több szakkönyvet is írt: A nő orvosi szemmel, A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései. Érdemeit számos díjjal ismerték el. 1997 márciusában Széchenyi - díjat kapott "a magyar szülészet és nőgyógyászat területén végzett kiemelkedő gyógyító, tudományos és iskolateremtő tevékenységéért". Több mutatása
89
éve