117
éve
Magyar kategória
94
éve
1932 – Megszületett Szinetár Miklós, Kossuth-, és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, az Opera főigazgatója, az MTV elnökhelyettese.
Színházi, opera-, tévé- és filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész. A Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója, a Magyar Televízió egykori elnökhelyettese. Több mutatása
72
éve
1954 – Londonban meghalt Jendrassik György gépészmérnök, feltaláló (Diesel motor, gázturbina).
Jendrassik György a charlottenburgi és a budapesti műegyetemen végezte tanulmányait, majd a Ganznál kezdett dolgozni. Itt született meg első találmánya, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli Diesel-motor, amelyekkel elindult a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás dieselesítése. Másik jelentős eredménye a a világ első kis, 100 lóerős gázturbinája. Gázturbináinak gyártására megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő KFT-t. Magyarországon és mintegy 20 külföldi országban közel nyolcvan szabadalmat jegyeztetett be motor- és gázturbinákra vonatkozóan. Több mutatása
69
éve
1957 – Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
Neumann János matematikai tehetsége ellenére, bankár apja kívánságára vegyészmérnöknek tanult Zürichben, miközben Berlinben és Pesten matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott. A zsidó származású, bár nemesi címet szerzett családból való Neumann a harmincas években emigrált az Egyesült Államokba. Princetonban, a mérnöktovábbképző intézetben matematika-professzor lett, majd részt vett az amerikai atombomba elkészítésében, amely rengeteg számítást igényelt. Egy évvel később már Pennsylvaniában igazgatott egy hadászati számítógép-projektet, amelyet másodpercenként ezer művelet sebességűre terveztek. Neumann ezután haláláig együtt dolgozott ottani kollégájával, Hermann Goldstine matematikussal. Többek közt megalkották az IAS- vagy Neumann-gépet, amely sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, felépítése pedig nagyjából megegyezett a mai modern számítógépekével, így joggal tartják ezt a mai gépek ősének. Neumann élete végéig, halálos betegen is dolgozott; 1957-ben tüdőrákban halt meg.Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a "Neumann elvet" sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon. Több mutatása
62
éve
60
éve
1966 – Meghalt Rideg Sándor, Kossuth- és József Attila-díjas író (Indul a bakterház).
1903 febr. 12-én született egy uradalmi cseléd fiaként, gyerekkorát a pusztán élte le. 1919-ben beállt vöröskatonának. A szocializmusba és a proletárdiktatúrába vetett hite egész életét végigkísérte, egy nyíltan kommunista író volt. A tanácsköztársaság bukása után Budapestre költözött, 1925-től kezdve rendszeresen lecsukták. Íróként először 1931-ben jelentkezett. Első regényét, az Indul a bakterházat 1939-ben írta meg, de megjelenésére még jó négy évet kellett várnia. 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A háború után az irodalmi élet központjába került. Egy ideig katonának állt, de komolytalansága, állandó viccelődése és a szabályokra való fittyet hányás azonban alkalmatlanná tette őt erre a feladatra. Társai szerint különösen becsületes és hithű férfi volt, egészen haláláig harcolt az elveiért. Összesen 32-szer volt börtönben rövidebb-hosszabb időre. A stílusa mindmáig különleges és utánozhatatlan, a népmesei elemek és prolihumor jellemzi műveit. Több mutatása
153
éve
1873 – Meghalt Vidróczki Márton, mátrai betyár.
Más változatok szerint a neve Vidrócki, Vidrovszky, Mitróczy. A hiedelem szerint nem fogta a golyó, kegyetlenül megbüntette ellenségeit, nagylelkűen meghálálta a segítséget. Csak a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta. Sok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól. Félelemmel vegyes tisztelet övezte. Sírja Egerben, a Rókus temetőben van, kopjafa jelöli. Több mutatása
152
éve
142
éve
1884 – Megszületett Komáromi Gizi színésznő.
Megnyitásakor, 1908-ban a veszprémi színház primadonnája volt. Pécsett, Kecskeméten, Munkácson, Békéscsabán szerepelt. 1917-ben tagja volt a frontszínház társ.-ának 1927-ben nyugdíjba vonult. Főbb szerepei: Gábor diák (Huszka J.: Gül Baba); Kukorica Jancs (Kacsóh P.: János vitéz); Cecília (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Szaffi (ifj. J. Strauss: a cigánybáró). Több mutatása
120
éve