2
éve
Magyar kategória
139
éve
1887 – Nyíregyházán megszületett Kállay Miklós, aki 1942 és 1944 között Magyarország miniszterelnöke volt.
Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, rövidebb ideig a drezdai, genfi és párizsi egyetemen végezte. 1910-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett Budapesten. A kisvárdai járás szolgabírája, majd a nagykállói járás tiszteletbeli főszolgabírája lett. 1918 őszétől - a forradalmak idején - visszavonultan élt és gazdálkodott. 1922-ben az egyesített Szabolcs és Ung vármegye főispánjaként törekedett a mezőgazdaság korszerűsítésére, a népiskolai program megvalósítására, valamint a megye iparának és kereskedelmének fejlesztésére. 1929. októberében kinevezték a Kereskedelemügyi Minisztérium politikai államtitkárává, és a kormánypárti országgyűlési képviselő lett. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok, főként a francia-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésén fáradozott. 1932. októberében a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere lett. Nevéhez fűződik a válság sújtotta magyar mezőgazdaság helyre állítása, a magyar-osztrák és a magyar-lengyel kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, az erdőtörvény, a cselédtörvény, a gazdaadósságok rendezése, az Alföld fásítása, valamint a Tisza felső folyásának hajózhatóvá tétele. 1935. januárjában Gömbös szélsőjobboldali politikáját ellenezve lemondott tisztségéről, márciusban kilépett a kormánypártból is. Ismét képviselői mandátumot szerzett, a Bethlen-csoport tagjaként vett részt a politikai életben. 1937-ben az újonnan létrehozott Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke és a felsőház örökös tagja lett. Munkásságának eredménye a békésszentandrási duzzasztómű, a tiszafüredi öntözőrendszer és a hortobágyi kísérleti öntözőtelep kiépítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével a tiszántúli szikes területek művelés alá vonása. Bárdossy László bukása után, 1942.03.09-én Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, valamint 1943. júliusáig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. A további jobbratolódás megakadályozását, a német-magyar kapcsolatok lazítását tűzte ki célul, a háborúból való kiválás és a különbéke lehetőségeit kereste a nyugati hatalmak felé. Rendíthetetlen antikommunizmus és a német megszállástól való félelem jellemezte. Hitler - tudomást szerezve Kállay törekvéseiről - úgy döntött, hogy Magyarország megszállásával vet véget az angolbarát orientációnak. 1944.03.19-én a német csapatok bevonultak Budapestre, Kállay miniszterelnök a török követségen keresett menedéket, majd a nyilas kormány hatására november 19-én a Margit körúti fogházba került. 1944. december elején Sopronkőhidára, majd 1945. februárjában a mauthauseni, áprilisban a dachaui koncentrációs táborba vitték. Az amerikai csapatok megérkezése után Olaszországban élt, 1953-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött és letelepedett New Yorkban. 1954 és 1957 között a Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja volt, cikkeket írt amerikai és magyar emigráns lapokba a magyar ügyről, az amerikai kormány megbízásából előadásokat tartott több dél-amerikai országban. 1957 után már nem vett részt az egymással viszálykodó emigráns politikai csoportok tevékenységében. 1967.01.14-én halt meg New Yorkban, hamvait 1988-ban Rómába vitték, majd 1993-ban helyezték végső nyugalomra Nagykállón, a családi sírboltban. Több mutatása
292
éve
1734 – Megszületett Kempelen Farkas tudós, feltaláló, a sakkozógép megépítője.
XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója. Nyolc nyelven írt, beszélt, németre fordította Mária Terézia törvénykönyvét.Megépítette a beszédutánzó gépet és ő tervezte a Budai Várszínház épületét. Több mutatása
259
éve
1767 – Mária Terézia "úrbérrendelettel" szabályozta a magyarországi jobbágyok helyzetét.
Az úrbéri rendelet célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt. Az urbárium felváltotta az addig részben szokásjogon, részben helyről helyre változó módon írásban rögzített úrbéri előírásokat, szabályozta a jobbágyokat terhelő, földesurukat megillető szolgáltatásokat. Az egész telekkel rendelkező jobbágy évi 52 nap igás, vagy 104 nap kézi robot végzésére volt köteles. A rendelet a birodalom legtöbb részén enyhítette a korábbi jobbágyterheket és csökkentette a jobbágyok kiszolgáltatottságát. Több mutatása
235
éve
1791 – Megszületett Gebhardt Xavér Ferenc orvos, az első, aki tanári székfoglaló beszédét magyarul tartotta.
Tanári székfoglaló beszédét 1824. január 10-én, magyarul tartotta. 1824-ben megalapította a himlő elleni védekezés intézetét, mely 1850-től a kormány rendeletével Központi Oltóintézet néven igazgatása alatt működött és az ország orvosait térítésmentes oltóanyaggal látta el. 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága kinevezte rendes tagnak. 1840-ben orvosírói és tanári érdemeiért magyar nemességet nyert. Két ízben volt az orvosi kar dékánja. 1857-ben tanácsosi címet kapott, később Ferenc József-renddel tüntették ki. Több mutatása
213
éve
1813 – Megszületett Turóczi Mózes rézműves, szabadságharcos, Gábor Áron rézágyúinak szakembere.
A szabadságharc idején kézdivásárhelyi öntödéjében Gábor Áronnal együtt 64 ágyút öntött.
141
éve
1885 – Megszületett Fülep Lajos, Kossuth-díjas művészettörténész, református lelkész, egyetemi tanár.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
128
éve
1898 – Megszületett Széchenyi Zsigmond vadász, író.
Teljes nevén: sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond Nagyvárad 1898. január 23. – Budapest 1967. április 24.
119
éve
1907 – Megszületett Domanovszky Endre festő, grafikus, gobelin (falikárpit) tervező.
Budapest 1907. január 23. - Budapest. 1974. május 15. Kétszeres Kossuth és Munkácsy-díjas magyar festő, érdemes és kiváló művész. 1945-től a Képzőművészeti Főiskola tanára (ornamentika és gobelintervezés) majd főigazgatója. Több mutatása
118
éve